A várakozásoknak megfelelően beindult az csökkenése a nyár közepén. Júliusban 17,6 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerárak pedig 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel. Tehát közel egy év után ismét 20 százalék alatt van az infláció Magyarországon.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa 17,7 százalékos drágulást jósolt, tehát nem okozott meglepetést a mai adat, bár a havi bázisú infláció (0,3 százalék) magasabb a lett vártnál (0,1 százalék).
Ennél lényegesebb, hogy a maginflációs mutató megerősíti, hogy erőteljesen lassul az árnyomás a gazdaságban, júniushoz képest 0,2 százalékos volt itt a növekedés, ami 2021 szeptembere, közel két év óta a legalacsonyabb érték.
Összehasonlításképp: tavaly júliusban ugyanez 3 százalékkal növekedett.
Az árfigyelő adatbázis július elsejei elindítása, úgy tűnik, megtette a hatását: az élelmiszerárak júniusban mért 29,3 százalékos növekedése után júliusban már csak 23,1 százalékkal emelkedtek, miután havi bázison az élelmiszerek 0,9 százalékkal olcsóbbak lettek.
Ezen belül a tojás 5,0, a tej 4,4, a kenyér 3,9, a vaj és vajkrém 3,8, a tejtermékek 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,8, a baromfihús 2,6, a sajt 2,5, a száraztészta 2,0 százalékkal kevesebbe, míg a párizsi és a kolbász 1,0, a csokoládé és kakaó pedig 0,9 százalékkal többe került. A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 9,6, a postai szolgáltatásokért 8,5, a lakbérért 1,4 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 1,1, ezen belül a vezetékes gázé 2,9 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek ára éves bázison 23,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojásé (30,7 százalék), a tejtermékeké (29,5), a kávéé (28,8), a kenyéré (26,7), a péksüteményeké (25,4), a vajé és a vajkrémé (24,2). A termékcsoporton belül a liszt (2,4) és az étolaj (1,5) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 35,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,2, a palackos gáz 41,6, az elektromos energia 26,0 százalékkal.
A járműüzemanyagok ára 21,5 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 14,6, ezen belül a szeszes italoké 19,6 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 14,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 25,3, a sport- és múzeumi belépők 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 21,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a lakásjavítás és -karbantartás 17,5, a taxi 16,6 százalékkal került többe. A tartós fogyasztási cikkekért 3,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, az új személygépkocsikért 9,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 11,2, a szobabútorokért 7,4 százalékkal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 39,7, a mosó- és tisztítószereké 32,6, a testápolási cikkeké 21,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 10,2 százalékkal lett magasabb.
Októberben meglehet az egy számjegyű infláció
A mai adat alapján nagyon jó esély van arra, hogy a dezinfláció gyorsulásának köszönhetően akár már októberben egy számjegyű legyen a fogyasztói árak emelkedésének üteme, azaz havi szinten 2-3 százalékponttal csökkenjen az infláció. Amellett, hogy régiós adatokban meglévő különbség is eltűnhet az őszi hónapokra, ennél fontosabb, hogy közel egy év után ismét emelkedhetnek a reálbérek. A mostani várakozások szerint augusztusban már 15 százalék körül lehet a pénzromlás mértéke, ami már alacsonyabb a bérdinamikánál.
Nagy Márton: brutálisan hatékonyak a kormányzati intézkedések, a kormány már októberre egy számjegyűre csökkentheti a szankciós inflációt
Ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka, a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszer-kereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat
– írta közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hozzátéve, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Gazdasági Versenyhivatal által júliusban elindított online árfigyelőt már közel 1 millióan használták, a platform által generált árverseny hatására a megfigyelt 62 termékkategóriából 53 termékkategóriában csökkentek az árak átlagosan közel 8 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerárak csökkenésének júliusban 0,7 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve 2 százalékpontos élelmiszer-inflációt csökkentő hatása lehetett a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve.
A tárcavezető szerint az online árfigyelő rendszer ráadásul nemcsak megakadályozta, hogy a multik árat emeljenek az élelmiszerárstopok kivezetését követően, hanem az élelmiszerárak csökkentésére is rákényszerítette a multikat. A legkedvezőbb árakat nézve a hatósági árhoz képest a liszt ára 52 százalékkal, a napraforgó-étolaj ára 40 százalékkal, a tojás ára 38 százalékkal, a burgonya ára 27 százalékkal lett alacsonyabb.
A miniszter hozzátette, hogy a kormány a családok és a nyugdíjasok megvédése érdekében folyamatosan nyomon követi az inflációs folyamatok alakulását, és véget vet az indokolatlan áremeléseknek. A Gazdasági Versenyhivatal ezért szigorúan ellenőrzi a multicégeket, hogy megelőzze az árspekulációt.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az inflációt a porba kell taposni, a kormány addig nem áll meg, amíg egy számjegyű nem lesz a szankciós infláció. Nagy Márton kiemelte, hogy az adatok alapján a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően már 2023 októberében, azaz már jóval az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet az infláció.
