Csak több év alatt lehetne „lenullázni” a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felhalmozott veszteségét, kérdéses azonban, hogy ezt a jegybank nyereségéből hogyan lehetne megoldani – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke csütörtökön Egerben, a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen.
Windisch László jelezte: a 127 milliárd forintos kamatnyereség eltörpül a mintegy 2000 milliárd forintra rúgó veszteség mellett, a költségvetésből történő visszapótlás pedig a fiskális politikát hozná rendkívül nehéz helyzetbe. Jóllehet a magyar jegybanktörvénynek erre az ellentmondásos helyzetre választ módosítása folyamatban van (aminek eredményeképpen a költségvetésnek jövőre még egész biztosan nem lenne visszatérítési kötelezettsége),
a Költségvetési Tanácsnak már idén decemberben választ kell adnia arra, hogy indokolt lenne-e a jegybanki tőke költségvetési forrásból történő növelése.
Windisch László hozzátette: bár különböző elméletek léteznek a jegybanki tőke szerepéről és fontosságáról, a problémát előbb utóbb megnyugtatóan és véglegesen kezelni kell. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Költségvetési Tanács tagjaként nehéz helyzetben van, amikor arról kell döntenie, hogy melyik az az év, amikor a költségvetés „kibírja” a jegybanki tőke – legalább részbeni – kiegészítését.
Az MNB saját tőkéjének feltöltése a jegybank függetlenségét javítaná, míg a kormánynak a probléma feloldására tett lépése a függőségét erősítené
– vélekedett az ÁSZ-elnök, aki a számvevőszék munkájának átalakítása kapcsán arról beszélt, hogy a belső átszervezések befejeződtek, a kompetencia-központként is működő igazgatóságok hozzáláttak a mélyebb, lényegi kérdéseket is feltárni hivatott ellenőrzések tervezéséhez és lebonyolításához. Arról is szólt, hogy a számvevőszék munkájának megerősítésére úgynevezett kockázatalapú, adatvezérelt, rapid vizsgálatokra tértek át nem egy esetben. Ez a vizsgálati módszer gyorsítja és hatékonyabbá teszi számvevőszéki ellenőrzéseket – mutatott rá Windisch László.
