Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a Világgazdasághoz eljuttatott elemzésében a világ központi bankjainak vesztesége mögött álló okokkal foglalkozott, ráadásul arra is kitértek, hogy
miért nem feltétlenül okoz többletterhet a magyar költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége.
Fotó: rarrarorro
A jegybanki veszteségek forrása
A jegybanknak lehetősége van pénznyomtatásra, ennek köszönhetően az egyes országok központi bankjai elméletileg soha sem mehetnek csődbe és veszteséget sem termelhetnek. Ez a következtetés azonban a gazdasági törvényszerűségek miatt téves, a gazdaságban forgó pénzmennyiség növelése a vásárlóerő sokkszerű megugrásával egyensúlytalanságot okozna – emeli ki az Oeconomus összegzése.
A gazdaság az árszínvonal emelkedésével kerülne vissza az egyensúlyi helyzetbe, a magas azonban ellentétes a jegybankok alapvető feladatával. A központi bankok – hasonlóan a többi gazdasági szereplőhöz – rendelkeznek bevételekkel és kiadásokkal, ezek eredőjeként nyereséget vagy veszteséget termelnek. A jegybankok eredményének, nyereségességének megértéséhez szükséges a monetáris politika végrehajtása során felmerülő bevételek és kiadások rövid áttekintése.
A jegybank mint a „bankok bankja”
A jegybankban a kereskedelmi bankok vezetnek számlát és innen vesznek fel hitelt. A monetáris politika szigorodásával a kamatkörnyezet emelkedik, vagyis a jegybank magasabb költségekkel szembesül a nála vezetett számlák után. A központi bankok rendszerint igen jelentős állampapír- és egyéb értékpapír-állománnyal rendelkeznek, amelyek után kamatot, osztalékot és egyéb juttatást szereznek bevételként, ellensúlyozva a kamatkiadásokat.
Az árfolyampolitika végrehajtásához, vagyis a célárfolyamok eléréséhez a központi bankok a monetáris intervenciót, vagyis a nyíltpiaci devizatranzakciókat alkalmazzák. Ehhez az eszközhöz (és a nemzetközi fizetési forgalom akadálymentes lebonyolításához) devizatartalékokra van szükség. Mivel ezek külföldi pénznemben vannak denominálva, az adott fizetőeszköz cserearányának változásakor szükséges a tartalékok átértékelése, ami további árfolyam-nyereséget vagy -veszteséget eredményez a jegybanknak.
Ehhez hasonló eredménymódosító tényező a központi bank eszközeinek árfolyamváltozása. A kamatkörnyezet növelése a diszkontráta emelkedését okozza, ami a portfólióban szereplő eszközök értékcsökkenésével jár, tehát az infláció ellen tett lépések veszteség-generáló hatása a tőkepiacokra is átterjed. Ezeknek a bevételeknek és kiadásoknak az egyenlege határozza meg, hogy az adott jegybank nyereséges vagy veszteséges.
A kamatbevételek és kiadások egyenlege rendszerint pozitív. Az elmúlt két évben szinte a világ összes jegybankja az infláció mérséklésének érdekében kamatemelésbe kezdett. A jegybankok portfóliójában szereplő eszközök többsége hosszú futamidejű államkötvény és egyéb jelzáloggal fedezett értékpapír, míg a kötelezettségek zöme a betétek után rövidtávon esedékes kamatfizetés. A megnövekedett kamatkiadás és a különböző futamidők okozta eltérő pénzáramlások miatt számos esetben a kamategyenleg megfordult, és a jegybankok veszteségessé váltak.
Továbbá, mivel a koronavírus-járvány alatt a világ legtöbb jegybankja – a likviditásbőség eléréséhez, a kereslet élénkítéséhez és a súlyosabb gazdasági válság elkerüléséért jelentős állampapír-állományt halmozott fel, – az árfolyamesés miatt a jegybankok eszköz-leértékelési veszteséggel szembesülnek. Fontos megjegyezni, hogy a portfólió leértékelődésből származó veszteség realizálatlan,
Számít a jegybanki veszteség?
A központi bankok vesztesége – hasonlóan a kereskedelmi bankokhoz – a tulajdonost terheli. A veszteséget elsősorban az eredménytartalék kárára könyvelik el, azonban ha a tartalékok mértéke negatív tartományba kerül, akkor a tulajdonos (legtöbb esetben az állam tulajdonosi jogköreit gyakorló pénzügyminiszter) a jegybank feltőkésítésére kényszerül.
Mivel ez rendszerint a kormányköltségvetés része, így hasonlóan a központi bank nyereségéhez, a veszteség is közvetetten az adófizetőket érinti.
Az Országgyűlés tavaly decemberben módosította a jegybanktörvény tőkepótlási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit. Az új szabályozás szerint a központi költségvetésnek a hiányzó tőkét 5 év alatt, egyenlő részletekben kell megtérítenie, szemben a korábbi nyolc napos határidővel. Eszerint az MNB idei évben is valószínűsíthető vesztesége 2024–2027 között évi 400-500 milliárd forintos többletkiadást okoz a kormányzatnak.
A világ központi bankjai – ellentétben a kereskedelmi bankokkal és egyéb vállalkozásokkal – nem a profit maximalizálására, hanem a – rendszerint a törvényhozó testület által kijelölt – célok megvalósítására törekednek. Ilyen célkitűzés hazánkban az árstabilitás, vagy például az Egyesült Államokban a inflációs célérték és a teljes foglalkoztatottság elérése. Sok esetben a központi bank a pénzügyi rendszer stabilitásáért is felelős és felügyeleti jogkörrel rendelkezik. A mennyiségi lazítás eszközét bár sokan hazardírozásnak és spekulációnak értékelik, az alulértékelt értékpapírok vásárlásával és felülértékelt eszközök értékesítésével a jegybank megelőzheti a piaci anomáliákat, ezzel fokozva a pénzügyi rendszer egészséges működését. tényleges pénzveszteséget csak az eszközök értékesítését követően okoz.
A Magyar Nemzeti Bank tavaly 402 milliárd forint veszteséget termelt, ami az ország éves bruttó hazai össztermékének mintegy a fél százaléka.
A negatív eredmény ellenére az MNB tartaléka továbbra is pozitív volt, azonban a 2021-es 208,3 milliárd forintról az elmúlt évben 151,2 milliárd forintra mérséklődött.
