Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján szabályszerű volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatellátása az ellenőrzött időszakban.
Az energetikai hivatal az ellenőrzéshez kapcsolódó 11 víziközmű-szolgáltatóval kapcsolatos felügyeleti tevékenységét is szabályszerűen gyakorolta, és az ÁSZ az ellenőrzésen túl vizsgálta a vizek védelmének témáját.
Az elemzés azt járta körül, hogy
az ENSZ Agenda 2030 fenntartható fejlődési céljai közül a környezeti vízminőség javítása és a környezeti vizeket szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése alcél megvalósítása érdekében Magyarország milyen eredményeket ért el.
Az elemzés szerint, míg a szennyvíz biztonságos kezelésében Magyarország jól teljesített, a víztestek vízminősége az elmúlt időszakban lényegesen nem javult. Ennek oka egyfelől az, hogy ipari múlttal bíró országok számára nehézséget jelent a Víz keretirányelvben megfogalmazott biológiai és kémiai határértékek elérése – ez a helyzet Magyarországon is. Az elemzés kiemeli: a hazai felszíni vizek minőségét döntően meghatározza az a tény, hogy az ország vízfolyásainak 95 százaléka külföldről származik. Az elmúlt évek alacsony vízhozamai szintén hátráltatták a vízminőségi célok elérését.
Marad a napelemesek éves szaldóelszámolása, még újak is beléphetnekVan mód a már működő háztartási méretű kiserőművek éves szaldóelszámolásának megtartására, sőt, ezt az elszámolást választhatja az új belépők egy szűk köre is – derült ki az energiaügyi miniszter bejelentéséből. |
A jelentés szerint 2017-ről 2020-ra a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatra csatlakozott lakások aránya 81,4 százalékról 83,0 százalékra, a legmagasabb tisztítási fokozattal kezelt szennyvíz aránya 90,9 százalékról 91,6 százalékra nőtt.
Mivel itt Magyarország eleve magas értékről indult, a kis mértékű javulás is azt jelenti, hogy a szennyvízkezelés minőségének fejlesztésével kapcsolatos célok lényegében teljesültek.
A hazai vízminőségi adatok a szennyvízkezelés ökológiai paradoxonjára is rávilágítanak: minél nagyobb arányban gyűjtjük a szennyvizet a közüzemi hálózatokon, annál jobban nő a felszíni vizek szervesanyag- és tápanyagterhelése a szennyvíztisztító telepek kibocsátásának növekedése miatt. A felszín alatti vizek esetében a terhelés megszűnését követően a javulás azonban csak évtizedek múltán lesz tapasztalható.
A szennyvízkezelés esetében elsődleges célként az jelent meg, hogy minél több háztartás kapcsolódjon a szennyvízhálózatra.
A szennyvízgyűjtő kapacitásoktól azonban helyenként elmaradhat a szennyvíz kezelését szolgáló képességek mértéke, ezt mutatja, hogy esetenként a víziközmű-szolgáltatók kénytelenek megtagadni azokat a csatlakozási kérelmeket, amelyek meghaladják kapacitásaikat.
