Ha nem ad az unió egy vasat se, közel 2000 milliárdot már akkor is kifizetett a magyar állam
Továbbra is teljes bizonytalanság övezi az uniós források kérdését, épp ezért érdekes fejlemény, hogy eközben már több mint 1700 milliárd forintot kifizetett az állam a kedvezményezetteknek a 2021–2027-es programozási időszak operatív programjaiból és a helyreállítási alapból – ez derült ki a Széchenyi 2020 Plusz pályázati portál adataiból, a 2023. szeptemberi 19-i állapot szerint a legjobban a települések fejlesztéseit támogató TOP Plusz operatív program áll, amelyből már 738,1 milliárd forintot átutalt a kincstár a nyerteseknek.
Bár az év eleje óta láthatóan lassult az intézményrendszer, és a tavalyi év végi dömping után elvétve jelenik meg pályázati kiírás,
ennek ellenére a költségvetés a kifizetésekkel, amennyire lehet, haladt, május óta mintegy 200 milliárdot utaltak át a kedvezményezetteknek, összesen pedig több mint 1700 milliárd forintot.
Mint korábban írtunk róla, tavaly december óta lényegében leállt a fejlesztési intézményrendszer, vélhetően a uniós források körüli huzavona miatt nem jelentek meg a korábban február–március időpontra várt Ginop Plusz-felhívások. A Ginop Plusz programoknál ráadásul május óta a kifizetések is teljesen elakadtak, akkor a számláló 344,5 milliárdnál járt, most 348,8 milliárdnál, de ugyanez figyelhető meg a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapnál is, ahol eddig 578,9 milliárdot utaltak ki.
Fontos azonban látni: az, hogy a költségvetés az egyes projekteket előfinanszírozza, még nem garancia arra, hogy bármennyit is viszontlátunk ezekből a pénzekből. Brüsszel elvileg a számlák birtokában fizet, ha egyáltalán fizet.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter még július végén jelentette be, hogy az első számlákat kiküldték a bizottságnak a Ginop Pluszból, a testületnek onnantól kezdve van 90 napja, hogy a költségnyilatkozatokat kiállítsa, tehát akár már idén megindulhat a folyósítás. Ám nem mindenki ilyen optimista, Essősy Zsolt a Magyarok a Piacon Klub elnöke a Bruttó adásában azt valószínűsítette, hogy az év végéig több részmegállapodás jöhet létre az Európai Bizottság és az Orbán-kormány között, amelyek alapján csak 2024 közepén nyílhatnak meg az uniós pénzcsapok, viszont szerinte a forrásvesztést így sem tudjuk elkerülni.
Ha idén tehát nem is jönnek meg a források, a költségvetés oldaláról talán ez már nem okoz problémát, mivel az Állami Adósságkezelő Központ erre készült, jövőre viszont nehezebb lesz a helyzet. 2024-ben 2400 milliárd forint bevétellel számol a kabinet az uniós forrásokból, döntően az új ciklus operatív programjaiból.
