Várhatóan mintegy 3,2-3,4 millió négyzetméteren újítja fel az általa üzemeltetett gyorsforgalmi úthálózatot Magyarországon a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) – erről a társaság kommunikációs igazgatója beszélt a Világgazdaságnak.
Szimicsku László rávilágított: mindez azt jelenti, hogy a tervek szerint a teljes hálózat, vagyis
az 1237 kilométer főpályahossz körülbelül 18 százaléka ez év végére megújul.
Itt fontos tisztázni, mit értünk sávhossz, pontosabban sávhossz-kilométer alatt. Ezt a legegyszerűbben egy példán keresztül lehet bemutatni. Ha egy egy kilométer hosszú autópálya szakaszon mindkét oldal, mindkét sávja – a külső és a belső is – teljesen megújult, akkor ezen a szakaszon összesen négy kilométer sávhosszt hoztak szintre. Tehát azt nem lehet kijelenteni, hogy az MKIF kezelésében lévő úthálózat közel ötöde megújul, de talán azt sem kell különösebben bizonygatni, hogy a munkálatok igen nagy kiterjedésű és jelentős minőségjavulást hoznak a közúton közlekedőknek.
Gyorsabban újulnak meg a magyar gyorsforgalmi utak a tervezettnél
Az MKIF maga is úgy fogalmaz a fejlesztéssorozatról, mint „Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása”. A kivitelezés április közepén vette kezdetét és augusztus első napjaiban ért félidőbe, már ami az idei évet illeti. Ebben a szűk négy hónapban viszont kiderült, a cég gyorsabban halad az útfelújítással, mint tervezte. Erre hívta fel most lapunk figyelmét Szimicsku László. Eredetileg arra vállalkoztak, hogy 2023-ban összesen kétmillió négyzetméteren cserélik a tönkrement burkolatot országszerte kilenc gyorsforgalmi úton. A nyár utolsó hónapjának elejére azonban már 1,6 millió négyzetméteren, 312 kilométer sávhosszúságban cserélték az elöregedett, tönkrement burkolatot új aszfaltra. Ez alapján pedig új célkitűzést tettek és azt a várakozást fogalmazták meg, hogy még ebben az évben összesen 3,2-3,4 millió négyzetméteren végezhetnek a javítással.
Milyen felújítások és építések lesznek a magyar autópályákon?
De ezzel nem fejeződik be a felújítási hullám, hiszen a szintrehozást három éven át, egészen 2025-ig folytatnák. Persze lehet, hogy amennyiben az MKIF képes tartani az eddigi tempót, hamarabb is a végére érhet a feladatnak. Az viszont biztos, hogy összesen 538 kilométernyi gyorsforgalmi utat raknak majd rendbe. Ennek persze a költsége is hatalmas: a hároméves munkálatok összértéke a becslések szerint több százmilliárd forint lesz. Ebben viszont nem csak a friss burkolatok vannak benne. Ezen felül
- az idén megújul 123 híd és felüljáró,
- korszerűsítik a pihenőhelyeket,
- felszámolják az illegális hulladéklerakókat,
- illetve nagy kapacitású szelektív hulladékgyűjtő edényeket helyeznek ki,
- végül pedig faültetési programot is indítanak.
A teljes három év jóval nagyobb volumennel rendelkezik. Például ezalatt együttesen 200 híd és felüljáró újul meg, köztük négy nagyobb, a Rába (M1), az Oszlári Tisza-híd (M3), a Köröshegyi völgyhíd (M7) és a Pentele híd (M8). Ráadásul 50-60 csomópontnál a vízelvezető rendszereket és az esetleges rézsűcsúszásokat is javítják. Aztán következik az építés is: az M1-es bővítésének ugyanis legkésőbb 2025 őszéig el kell startolnia. „Az elképzelek és a fejlesztési tervünk szerint haladunk a munkáinkkal. Az a célunk, hogy a közlekedők jó minőségű utakat vehessenek igénybe” – jegyezte meg az MKIF kommunikációs igazgatója.
Autópálya-koncesszió: kiderült, miért 35 évre szervezte ki a kormány a gyorsforgalmi úthálózatot, és az is, hogy mennyiértA 2057-ig tartó időszak első látásra indokolatlanul hosszúnak tűnhet. Csakhogy a nemzetközi, főleg nyugat-európai példák kivétel nélkül azt mutatják, hogy a hazai megoldás abszolút bevettnek és jogszerűnek számít. Már az is látszik, mennyibe kerülhet az államnak az autópálya-koncesszió. Több mint 10 ezermilliárd forintról lehet szó, de ez még így is bőven megéri. |
