Az elmúlt időszakban felerősödött az egyes országok protekcionizmusa, ami egy olyan nyitott gazdaság számára, mint a magyar, egyértelműen veszélyeket hordoz magában

– mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, miután egyre több jel utal arra, hogy a világ, benne Európa is a blokkosodás, azaz a bezárkózás felé tart, ezzel pedig valós a kockázata annak, hogy beragadunk a félperiférikus állapotba. 

CATL battery cell factory
Fotó: AFP

Ez pedig azért gond számunkra, mert a blokkosodó világgazdaságban a centrumországok rendre elszívják az erőforrásokat, amit leginkább a hazánkhoz hasonló helyzetben lévő periférikus-félperifékus országok szenvednek meg.

Lehet persze azon vitatkozni, hogy szükség van-e akkumulátorgyárakra egy éppen átalakuló gazdaságban a zöldforradalom idején, de az már kevésbé vitatható, hogy Magyarország elemi érdeke, hogy szembeszálljon a blokkosodással és továbbra is aktív kapcsolatot tartson fenn a távol-keleti, közte a kínai gazdasággal.

Különben fennáll a veszélye, hogy a növekedésünk egy részéről, illetve beruházásokról és fejlesztésekről is le kell mondanunk, ez pedig egy felzárkózó ország esetében, amely azt a célt tűzte ki, hogy magas jövedelmű országok közé szeretne beférkőzni, nagy hiba lenne.

Kína miatt ijedt meg a fél világ

A nyugati országok ez irányú törekvése persze nem független az orosz–ukrán háború mellett Kína terjeszkedésétől sem, ami érthető okokból számtalan országban szül vitát, elég csak megnézni Németországot, ahol még a kormányon belül sincs egyetértés a kínai befektetések megengedéséről vagy tiltásáról. Ez pedig erősen árnyalja azt a képet, ami szerint a kínai csoda vagy növekedés kifulladóban lenne, vagy hogy a távol-keleti országgal ne kelljen hosszú távon számolni.

Az európai félelem ugyanakkor nem is teljesen alaptalan, Kína ugyanis hosszú ideje már többet költ innovációra, mint az miközben aktívan támogatja a saját elektromosautó-gyártását.

Ennek pedig egyenesen az a következménye, hogy nemcsak 2-3 millió forinttal olcsóbb például az MG elektromos autója, mint bármelyik európai modell, hanem ezerszer megbízhatóbb is, ami ha így marad, rövid időn belül eláraszthatják az uniós piacot a kínai modellek. Így hát az sem véletlen, hogy Von der Leyen bizottsági elnök a szokásos évértékelőjében bejelentette, hogy Brüsszel szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművekkel szemben, közben ugyanakkor azt bizonygatta, leválás helyett kockázatmentesítésben érdekelt az unió, bármit is jelentsen ez.

Kutatás-fejlesztési ráfordítások a világ legnagyobb gazdaságaiban
Évek óta többek költ Kína kutatás-fejlesztésre, mint az Európai Unió.

Európa jobban járna, ha ellenszegülne a blokkosodásnak

A blokkosodással járó kereskedelmi elzárkózás gazdasági értelemben nem teljesen optimális eredményre vezethet – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint bár a legutóbbi hírek arról szóltak, hogy a kínai elektromosautó-gyártást korlátoznák, Európa egyelőre még hezitál, ami abból fakad, hogy szemben Amerikával, ahol döntően fogyasztási javakat importálnak, itt még megvannak a kölcsönös előnyök. Rengeteg cég, főleg Németországban, profitál abból, hogy Kínával kereskedik, és oda exportál. Ezért azt gondolja, hogy ehhez lesz még szava a különböző üzleti csoportoknak.

Az egyértelmű, hogy ha Európa egységesen ellenszegülne a blokkosodásnak, akkor gazdaságilag jobban jönne ki, de nyilvánvaló, hogy ez nem fog bekövetkezni

– figyelmeztetett Török Zoltán, szerinte ennek oka, hogy Európa még mindig az amerikai érdekkörbe tartozik, emiatt folyamatosan sodródik ebbe az irányába. Már pedig Amerikának egyértelműen kihívója lett Kína, és az elemző szerint a távol-keleti gazdaság esetében nem csodáról kell beszélni, hanem sokkal inkább a felemelkedéséről.  

Magyarország a keleti és nyugati tőke találkozási pontja lehet

Török Zoltán szerint mindez kérdéseket vet fel idehaza a kínai tőkebeáramlás jövőjével kapcsolatban. Itt a fő kérdés, hogy Magyarország hogyan tudna kimaradni a blokkosodásból, ő személy szerint szkeptikus ezzel kapcsolatban, ami a gazdaságstratégia-tervezést is befolyásolhatja hosszú távon. Regős mindezzel együtt azonban úgy látja, Magyarország számára földrajzi helyzete és nyitottsága számtalan lehetőséget teremt, ezért könnyen a keleti és nyugati tőke, valamint technológia találkozási pontja lehet. Ráadásul az EU-nak is szerinte ki kellene szabadulni az európai piacról és sokkal jobban ki kellene használnia a kínai kereslet jelentős emelkedését, főleg, hogy Kína is – mint látjuk –  erőteljesen nyomul az európai piacon.