Az emberiséget érő kihívások legfontosabb központi eleme nem más, mint a fenntarthatóság. Az új jövőképeket már csak e fogalom köré érdemes szervezni. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb interjújában kifejti: egyértelműen beléptünk a bizonytalanság korába, amikor minden korábbinál nagyobb hatású változások időszakát éljük. Másképp kell viszonyulnunk egymáshoz és a minket körülvevő világhoz. A globális felmelegedés, a környezeti erőforrások kimerítése, a geopolitikai feszültségek vagy a lassulásának kezeléséhez mindenképpen új alapok és megközelítések szükségesek – mutat rá a jegybankelnök.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A folyamatos és korszakos változásokhoz igazodva olyan léptékű gondolati megújulás idejét éljük, amelyik leginkább a fél évezreddel ezelőtti reneszánsz és reformáció szellemi forradalmaihoz hasonlítható
– fogalmaz Matolcsy György. Majd hozzáteszi: ez a változás a fenntarthatósági fordulat alapvető motorja, amit leginkább a gazdaságelméleti alapok alapvető megváltozásában érhetünk tetten. A korábbi klasszikus, liberális, szociális piacgazdaságon és más megközelítéseken alapuló közgazdasági elméletek ma már nem érvényesek. A korszakváltással párhuzamosan veszítették el érvényességüket, és a helyükre egy új, most formálódó elmélet lép.
Ez az, amit új, fenntartható közgazdaságként határoztunk meg a Magyar Nemzeti Bank szakmai műhelyeiben és publikációiban.
Az MNB első embere írásaiban, ezzel kapcsolatos publikációiban is kiemeli: „a most zajló szellemi váltáshoz gondolkodásunk forradalma szükséges.”
Minden gazdasági és társadalmi közösség általában a saját útját járja, de ezt úgy kell és érdemes tenniük, hogy közben követik a fenntartható közgazdaság törvényeit. Ami leginkább azt jelenti, hogy a középpontban már nem a tőke és a nyereség, hanem a közérdek elsőbbsége, azaz a fenntarthatóság és az élet megbecsülése áll.
Egyre nő az emberi tevékenység minden területén a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság.
A fenntarthatóság követelménye megváltoztatja a pénz és a tőke szerepét is. A jelenleg zajló átalakulás legfőbb forrása szellemi alapra épül: ez pedig a tudás.
Ha a tudást átadjuk, az információvá, egységesítve pedig adattá válik.
Ha a közgazdaságtan által megjelölt korábbi forrásokhoz viszonyítunk, akkor azt mondhatjuk, hogy az adat korunk új olaja, a tehetség az új tőke és a kreativitás az új föld. „A döntő erőforrásokká pedig az ismeretek gyarapodását és átadását radikálisan gyorsító tehetség és kreativitás válnak” – utal rá a központi bank elnöke.
Fotó: Karnok Csaba / Mediaworks
Matolcsy György és a magyar jegybank büszke arra, hogy az MNB a világ vezető zöld jegybankjai közé tartozik.
Mindehhez egyedülálló jogi hátteret nyújt az, hogy a Magyar Országgyűlés 2021. május 28-án úgy döntött, hogy zöld mandátummal egészíti ki az MNB kötelezettségeit.
Eszerint a Magyar Nemzeti Banknak támogatnia kell a mindenkori kormány környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját.
A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor az elsők közé tartozik az érdemi lépések megtételében is – húzta alá a jegybankelnök. Ennek érdekében hívták életre 2019-ben az MNB Zöld Programját, amelynek középpontjában a pénzügyi rendszer stabilitását erősítő, valamint a zöld célokat támogatni képes finanszírozási rendszer megteremtése áll. A jegybank zöld programjainak fókuszában csakugyan elsődlegesen a klímakérdések állnak, aminek az egyik legfontosabb oka az, hogy a hazai és uniós fenntarthatósági politika egyik legfontosabb célja a klímasemlegesség elérése, amelynek 2050-re kell teljesülnie.
