Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 15 órától tart online háttérbeszélgetést „a monetáris politika aktuális kérdéseiről”, miután a monetáris tanács mai kamatdöntő ülésén tovább szűkítette a kamatfolyosót, amelynek felső széle 250, alsó széle pedig 50 bázisponttal mérséklődött, így hosszú idő után újra szimmetrikus lett. Bár az alapkamathoz ezúttal sem nyúlt, az egynapos betéti eszköz kamata várhatóan utoljára csökkenhetett, ezzel összezárhatott a két kamatszint.
A kormány és a jegybank egy platformon van, mindenki érzi, hogy az első számú közellenség az infláció – válaszolta arra a kérdésre, hogyan értékeli Orbán Viktor azon mondatát, hogy a kormány átveszi az infláció letörésének szerepét. Virág szerint minden inflációt csökkentő lépés segíti a gazdaság helyreállását. Az év eleje óta bekövetkező dezinflációban két tényező játszott szerepet, egyrészt a verseny erősödött, a másik szereplő a pénzpiacok stabilizálása volt.
A kormány és a jegybank vállvetve küzdött az infláció letörése érdekében
– mondta Virág. Arra a kérdésre, hogy az ERM 2-be való belépés nem segítene a mostani helyzeten, azt mondta, hogy mindenkinek el kell végeznie a saját házi feladatát, az euró előszobájába való belépés kevésbé volatilis környezetben lehetséges.
Virág Barnabás úgy véli, hogy a növekedés és a gazdaság helyreállításában a legfontosabb tényező az infláció csökkentése, ez a feltétele a reálbérek emelkedésének is. Hangsúlyozta, hogy érdemes megnézni a 2022-es tapasztalatokat, úgy futottak neki, hogy az év eleji várakozások 14 százalék körül alakultak, ami párosult egy hasonló béremelkedési dinamikával. Ehhez képest a nominális bérnövekedés befutotta ezt a tartomány, csak az infláció sokkal magasabbra került. Ebből aztán következett a belső kereslet szűkülése.
Hangsúlyozta, az alapkamat irányadó jellegének megerősítése növeli a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ugyanakkor a jegybank továbbra is körültekintő megközelítést alkalmaz.
Óvatos, körültekintő döntéseket fogunk hozni
– tette hozzá, ennek alapján a tanács folyamatosan értékeli a kockázati tényezők alakulását.
Arra az újságírói kérdésre, hogy esetleg kisebb ütemben csökkennek a kamatok – amire lehet következtetni a jegybanki közleményből is –, megismételte, hogy továbbra is megfontolt, óvatos döntésekre van szükség.
Hangsúlyozta a folytonosság szerepét az FX-swap-tenderek esetében.
Három pályát emelt ki az infláció alakulásával kapcsolatban a tanács, az összegző ítélete, hogy a kockázatok fölfele mutatnak inkább. Az inflációs toleranciasávot várhatóan csak 2025-ben érjük el – tette hozzá.
Jövő évtől kiegyensúlyozott növekedés várható Virág szerint, mind a belső keresleti tételek, mind a külső export adatai növekedést indokolnak. Ebben meghatározók az új FDI-beruházások.
Folytatódott a külső egyensúly javulása, idén a GDP 1 százaléka alá süllyedhet, emögött az energiatételek és a nem energiatételek pozitív tendenciája áll.
Az erőteljes dezinfláció a versenyt erősítő kormányzati lépések és a monetáris politikai döntések együttes következménye az MNB alelnöke szerint.
Az inflációs pályánk a korábban sikeresen dezinfláló országokkal mutat párhuzamot.
Viszont új információ az olajárak változása volt az elmúlt időszakban, a Brent ára 90 dollár fölé emelkedett, ami a hazai adatokban is megjelent. A profit húzta inflációról elmondta, hogy ezen a területen a versenyt erősítő lépések segítették a probléma kezelését. De az is látszik a piaci árazásokból, hogy a profitvezérelt infláció nem tűnik el, hanem átalakul, más néven bukkan fel. Az új neve „visszatekintő átárazások”: tavalyi költségek alapján emelték az árakat, még ha a költségnövekedés nem is indokolta volna. Fontosnak tartja Varga, hogy ennek is elejét vegyék.
Széles körben zajlik a dezinfláció Virág szerint, aki ismertette a szeptemberi inflációs jelentés sarokszámait, ami szerint év végére 7-8 százalékra csökkenhet a fogyasztói árindex, ám jelezte, hogy ez továbbra is nagyon magas. A jövő évre várt inflációs pálya enyhén feljebb tolódott az üzemanyagárak miatt,
idén 17,6–18,1, míg jövőre 4-6 százalék lehet az infláció.
Szeptembertől pozitív lehet a reálkamat, ezt követően tovább emelkedhet, ahogy csökken az infláció.
A harmadik negyedévben megkezdődött a gazdaság fokozatos élénkülése.
Ismét vonal fölé került a gazdaság
– jelezte, hozzátéve, hogy ez a következő negyedévekben tovább folytatódhat, ennek feltétele az infláció csökkenése. A GDP idén mínusz 0,5 és 0,5 százalék között bővülhet, jövőre pedig 3–4 százalék között.
A folyó fizetési mérleg idén a GDP 1 százaléka alá mérséklődik. Ennek a forrása három tényező: a nemzetközi energiaárak csökkenése, az élénk exportnövekedés és az alacsonyabb importigény.
A monetáris tanács mai döntésén az is eldőlt, hogy az eszköztár erősen átalakul:
A monetáris tanácsa az effektív ráta száz bázispontos csökkenésével lezárta a rendkívüli kamatkörnyezet normalizációját – kezdte a háttérbeszélgetést Virág Barnabás. Hozzátette: ma az utolsó lépést tette meg a tanács,
a 13 százalékos alapkamat válik az effektív jegybanki kamattá. A jegybanki tartalékszámlán korlátlan betétbefogadást biztosít a mindenkori alapkamaton!
A tanács arról is döntött, hogy a kamatfolyosó szimmetrikussá vált az alapkamat plusz-mínusz száz bázispontos sávval.
Az infláció egyértelműen csökkenő pályára állt, de továbbra is elfogadhatatlanul magas
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a tanács nem robotpilóta üzemmódban működik, hanem lépésről lépésre, a bejövő adatok és a kockázati tényezők alapján hozza meg a döntéseit. Hangsúlyozta, a kulcs a világos kommunikáció.
