A minden évben megjelenő, számos adatot tartalmazó kiadvány alapján egy gyors tízes listát felállítva a nettó tárgyévi eredményről, mellbevágó meglepetés, hogy az OTP Bank végzett az utolsó helyen 6,6 milliárd forinttal. Az előtte, utolsó előttiként álló Gránit Bank is majdnem kétszer ekkora, 11,2 milliárdos nyeerséget mutatott fel 2022-ben.

20221201 Budapest
Otp bank
fotó: Kallus György LUS
Világgazdaság20221201 BudapestOtp bankfotó: Kallus György LUSVilággazdaság
A legnagyobb hazai banknak nem alakult jól az elmúlt éve. Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A tízes lista többi előkelő helyen végzett szereplője már közel sem ennyire extrém: a Magyar Bankholding leányai – az MKB Bank és a Takarékbank –, valamint az UniCredit és a Raiffeisen produkálták a magyarországi bankrendszer profitjának tetemes részét.

Az Aranykönyv táblázatai közül kigyűjtött adatok szerint jól látszik, hogy 2022-ben az UniCredit Bank vitte el a pálmát, azaz hozta a legnagyobb nettó tárgyévi nyereséget: 88 milliárd forintot. A második helyen a Raiffeisen Bank végzett 72,2 milliárddal, míg a dobogó harmadik fokára a K&H Bank állhatott fel a maga 67 milliárdos profitjával.

Bucharest,,Romania,-,Aug,,2022:,Unicredit,Bank,Branch,Sign.,Unicredit
Az elmúlt esztendőben, dacára a nemzetközi kockázatoknak, az UniCredit Bank érte el a legnagyobb nettó nyereséget Magyarországon.
Fotó: Shutterstock

Szemben az OTP helyezésével, cseppet sem meglepő, hogy az általunk összeállított tizes lista negyedik helyén az idén a Takarékbankkal – azt megelőzően 2022-ben pedig már a Budapest Bankkal – összeolvadt MKB Bank végzett 64,6 milliárd forintos tiszta nyereséggel. 

Az ötödik a CIB Bank lett 38,2 milliárd forintos profittal, míg a hatodik az Erste Magyarország 37,5 milliárddal.

A hetedik helyet elfoglaló Takarékbank 25,5 milliárd forintos eredménnyel zárta az évet, a MagNet Magyar Közösségi Bank pedig a jegybanki adatokból összeállított lista nyolcadik helyére került 18,6 milliárd forintos nettó nyereséggel.

A Bank360.hu szerint az OTP szerény eredményének egyik fő oka egy hatalmas – 205 milliárd forintos – értékvesztésre és kockázati költségekre félretett céltartalék lehetett, amelyet valószínűleg nagyrészt az orosz–ukrán háború miatt képeztek.