Elemző: a kormányok költekeznek, a jegybankok pedig szigorítanak – ész nélkül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVannak a költségvetések, amelyek által jó sokat költenek, meg vannak a jegybankok, amelyek szigorítanak – ész nélkül – ezzel szemlélte a kormányok és a jegybankok közötti vita lényegét Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Magyar Követeléskezelők Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) csütörtöki rendezvényén. A közgazdász úgy látja, idén lassítani fog a kamatcsökkentéssel a Magyar Nemzeti Bank, amely várakozása szerint októberben és novemberben egyaránt 50-50 bázisponttal vághatja vissza az alapkamatot.
Fotó: Kallus György
Bátrabb lépésekre ugyanakkor nem számít a jegybanktól, szerinte annyira be fog szűkülni a kamatkörnyezet, hogy nem vághatja tovább a kamatokat,
7 százalék az szint, amennyire le tud menni jövőre.
A magyar inflációról elmondta, év végén a bázishatásoknak köszönhetően egy számjegyű lesz, egészen pontosan 7 százalék decemberben, 2024-ben pedig 5-6 százalék között beragad majd, ugyanis hiába csökken az élelmiszerinfláció, ha a szolgáltatószektorban továbbra is erős az árnyomás. Aggasztónak véli, hogy van egy visszatekintő árazási gyakorlat a telekommunikációs cégek részéről (erről itt írtunk), viszont jó hír, hogy az ellátási láncokban lévő feszültség oldódik, bár közben jött egy másik probléma is. A deglobalizáció vagy regionalizációs folyamat ugyanis magasabb költségeket okoz, és középtávon inflációs nyomás fog eredményezni.
Németh arról is beszélt, hogy az olajpiac volatilis lett a közel-keleti események hatására, de látszódik az is, hogy egyszerre van jelen egy keresleti és kínálati hatás. Miközben az OPEC visszafogja a termelést – amely kínálati oldalon hatja felfelé az árakat –, addig Kína felől érkezik egy többlet kereslet, erre pedig a spekulánsok is fogadnak.
A K&H-nál jelenleg azt gondolják, maradhat a 90 dollár körüli szinten az olajár, amennyiben a helyzet eszkalálódik, akkor azonban nem zárható ki a 140-150 dolláros árfolyam sem, ez pedig az inflációt 1 százalékponttal emelné meg a világgazdaságban.
A magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy vissza fog állni a 2-3 százalékos reálbér-emelkedési dinamika, de kérdés, ez együtt jár-e a termelékenység növekedésével. Ha nem, az azért gond, mert az árfolyam leértékelődését fogja eredményezni. Ráadásul a költségvetés oldaláról, mivel továbbra is hiányoznak az adóbevételek, és nem számíthat a magyar gazdaság támogatásra.
