Érdekes jelenségeknek lehettek elszenvedői a magyar fogyasztók az elmúlt egy esztendőben. A brutális áremelkedés mögött nemcsak az energiaárak elszállása áll, hanem a profit húzta vagy közkeletű nevén a céges nyerészkedés, amelynek az a lényege, hogy a vállalatok jóval a költségnövekedésük fölött emelték az áraikat. Ennek egyik legszembetűnőbb példája volt év elején a benzinkutasok dupla árrése, amely azóta sem lett kevesebb, és ez magyarázza is, hogy a régióban miért továbbra is nálunk a legmagasabbak az üzemanyagárak.
Alighogy sikerült részben kezelni ezt a problémát néhány szektorban a verseny fokozásának köszönhetően, most egy újabb jelenség ütötte fel a fejét, amire a Magyar Nemzeti Bank a szeptemberi inflációs jelentésében hívta fel a figyelmet:
a visszatekintő árazás során a cégek a múltbéli költségnövekedésük alapján kezdtek el árat emelni, mégpedig az indokoltnál nagyobb mértékben. A jegybank külön kiemeli a telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat, amelyek így cselekedtek az év elején.
Az érintett cégek 2022 nyara végén és őszén módosították a Lakossági Általános Szerződési Feltételeiket (ÁSZF), amelyben a 2023-as évtől kezdődően automatikus átárazási mechanizmust, árindexálást vezettek be. Az árindexálás visszatekintő jellegű, az automatikus árváltozás mértéke minden esetben a megelőző év átlagos inflációján alapul. A banki szolgáltatások esetén már régebb óta működik hasonló mechanizmus.
E két szektor visszatekintő átárazási gyakorlata nélkül a szolgáltatások inflációja számottevően mérsékeltebb lenne
– állapítja meg az MNB, kiemelve, hogy a tavasszal a piaci szolgáltatások havi alapon 1,5–2,3 százalékkal drágultak, ez a visszatekintő átárazások nélkül március és május között átlagosan 0,7 százalékponttal lett volna alacsonyabb. Ennek tudható be az is, hogy a hírközlési szolgáltatások ára hazánkban nőtt az egyik legnagyobb mértékben az Európai Unióban.
Az élelmiszeriparban is elszálltak a profitráták
Mindenképpen más megvilágításba helyezi a brutális áremelkedéseket a profit húzta infláció, amelytől nem volt mentes az élelmiszergyártás sem, ahol a nominális profitok 55 százalékkal emelkedtek tavaly, ami egészen elképesztő szám ahhoz képest, hogy a 2013–2019-es időszakban az átlagos nominális profitnövekmény évi 3 százalék volt.
A profitszinteket tekintve szintén kiemelkedő a 2022-es élelmiszeripari működési eredmény, amely a 2013–2019-es átlagos profit 2,6-szorosát érte el.
Ami a teljes inflációs adatot illeti, az MNB számításai szerint 2023 második negyedévében a 21,9 százalékos infláció harmadát „a költségek által meg nem magyarázott része” okozta.
