BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ilyen még nem volt Magyarországon: már november végén eldőlhet a jövő évi minimálbér sorsa

Korábban nemigen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani: november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni a jövő évi minimálbérről szóló megállapodást – jelentette ki Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

Jól állnak a jövő évi bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), korábban nemigen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani: november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a VKF legutóbbi fordulóját követően. Mint a Világgazdaság is megírta , körvonalazódik a jövő évi minimálbér-megállapodás, miután a szakszervezetek és a munkaadók álláspontja közeledett egymáshoz, és a vállalkozói oldal sem zárkózik el attól, hogy legalább két számjegyű mértékben emelkedjen átlagosan a minimálbér és a garantált bérminimum összege. De nemcsak a 2024-es minimálbér került napirendre, hanem egy 2027-ig szóló bérfelzárkóztatási program, illetve egy egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás is, amit a munkavállalók év végéig kaphatnának meg, kompenzálásképpen a vártnál magasabb infláció miatt.

20230111 Budapest Dr. Czomba Sándor  foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a piac szereplői minél hamarabb megismerjék, mi várható a következő évben, és fel tudjanak készülni.

Az egyeztetőfórumon a jövő évi minimálbérre és garantált bérminimumra 10–15 százalék közötti növekedést prognosztizáltak. A nagyobb növekedés a minimálbért érintené, jövőre 6 százalékos inflációval számolva egyértelműen pozitív reálkereset várható

tette hozzá. Czomba Sándor jelezte, hogy a kormány hamarosan dönt arról a munkaadói és munkavállalói javaslatról, miszerint a munkaadók az idén egyszeri alkalommal kifizethessenek adó- és járulékmentesen maximum százezer forintot a munkavállalóknak.

Az államtitkár arról is szólt, hogy a VKF-en közösen gondolkodnak hosszabb távú bérfejlesztési lehetőségen is, amelynek egyaránt vannak előnyei és hátrányai. „Ha azt szeretnénk, hogy belátható időn belül egy bérelem legyen a minimálbér és a garantált bérminimum helyett, akkor évekre előre látni kell, hogyan lehet ezt megvalósítani” jegyezte meg az államtitkár.

Mint írtuk, ha a minimálbér valóban 15 százalékkal emelkedne, akkor a mostani 232 ezer forintról 266 ezerre, míg a garantált bérminimum 10 százalékos emelés esetén 296 400 forintról 326 ezer forintra növekedne.

Czomba Sándor a vendégmunkásokra vonatkozó, készülő új törvényről szólva jelezte, hogy a visszavont jogszabálynál átfogóbb, elsősorban idegenrendészeti szempontból sokkal szigorúbb lesz az új javaslat. Kijelentette, hogy harmadik országbeli munkavállaló csak akkor és addig tartózkodhat Magyarországon, ameddig az a magyar társadalom érdeke, tevékenységével pedig egyetlen magyar állampolgár érdekeit sem sérti.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.