Magyar gazdaság

Ilyen még nem volt Magyarországon: már november végén eldőlhet a jövő évi minimálbér sorsa

Korábban nemigen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani: november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni a jövő évi minimálbérről szóló megállapodást – jelentette ki Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

Jól állnak a jövő évi bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), korábban nemigen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani: november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a VKF legutóbbi fordulóját követően. Mint a Világgazdaság is megírta , körvonalazódik a jövő évi minimálbér-megállapodás, miután a szakszervezetek és a munkaadók álláspontja közeledett egymáshoz, és a vállalkozói oldal sem zárkózik el attól, hogy legalább két számjegyű mértékben emelkedjen átlagosan a és a garantált bérminimum összege. De nemcsak a 2024-es minimálbér került napirendre, hanem egy 2027-ig szóló bérfelzárkóztatási program, illetve egy egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás is, amit a munkavállalók év végéig kaphatnának meg, kompenzálásképpen a vártnál magasabb miatt.

20230111 Budapest Dr. Czomba Sándor  foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a piac szereplői minél hamarabb megismerjék, mi várható a következő évben, és fel tudjanak készülni.

Az egyeztetőfórumon a jövő évi minimálbérre és garantált bérminimumra 10–15 százalék közötti növekedést prognosztizáltak. A nagyobb növekedés a minimálbért érintené, jövőre 6 százalékos inflációval számolva egyértelműen pozitív reálkereset várható

tette hozzá. Czomba Sándor jelezte, hogy a kormány hamarosan dönt arról a munkaadói és munkavállalói javaslatról, miszerint a munkaadók az idén egyszeri alkalommal kifizethessenek adó- és járulékmentesen maximum százezer forintot a munkavállalóknak.

Az államtitkár arról is szólt, hogy a VKF-en közösen gondolkodnak hosszabb távú bérfejlesztési lehetőségen is, amelynek egyaránt vannak előnyei és hátrányai. „Ha azt szeretnénk, hogy belátható időn belül egy bérelem legyen a minimálbér és a garantált bérminimum helyett, akkor évekre előre látni kell, hogyan lehet ezt megvalósítani” jegyezte meg az államtitkár.

Mint írtuk, ha a minimálbér valóban 15 százalékkal emelkedne, akkor a mostani 232 ezer forintról 266 ezerre, míg a garantált bérminimum 10 százalékos emelés esetén 296 400 forintról 326 ezer forintra növekedne.

Czomba Sándor a vendégmunkásokra vonatkozó, készülő új törvényről szólva jelezte, hogy a visszavont jogszabálynál átfogóbb, elsősorban idegenrendészeti szempontból sokkal szigorúbb lesz az új javaslat. Kijelentette, hogy harmadik országbeli munkavállaló csak akkor és addig tartózkodhat Magyarországon, ameddig az a magyar társadalom érdeke, tevékenységével pedig egyetlen magyar állampolgár érdekeit sem sérti.

 

VKF Czomba Sándor vendégmunkás minimálbér
Kapcsolódó cikkek