A McKinsey szerint a geopolitikai környezet változása és a mesterséges intelligencia megjelenése miatt egy új gazdasági korszak küszöbére értünk. A cég tanulmánya kitér arra, hogy régen látott és rég várt fellendülés jellemezte a pénzpiacokat 2022-ben: 280 milliárd dollárral nőtt a bankszektor nyeresége tavaly.
Eközben a bankok sajáttőke-arányos megtérülése (a globális átlagos ROE) 12 százalékra nőtt, 2023-ban pedig várhatóan 13 százalékot ér majd el, ami a 2010 óta regisztrált átlagos 9 százalékkal összevetve komoly előrelépés.
A siker háttérében főként az áll, hogy 2022 második negyedéve óta összesen 500 bázisponttal emelkedett az irányadó kamat az Egyesült Államokban, és ezt a trendet más fejlett piacok is követték. Szerepet játszott ugyanakkor az is, hogy a bankok képesek voltak a költség-bevételi arányt az elmúlt évtizedben 59-ről körülbelül 52 százalékra mérsékelni.
A bankpiaci elemzés arra is rámutat azonban, hogy a bankok részvényeinek ár/könyv szerinti értékaránya (a P/B mutató) 2008 óta lényegében változatlan, a 0,9-es szinten áll. Ez azt jelenti, hogy a piaci várakozások szerint a tőkearányos megtérülés továbbra is a tőkeköltség (COE) szintje alatt marad.
A McKinsey elemzői szerint a piac értékítélete a bankszektor előtt tornyosuló kihívásokra is ráirányítja a figyelmet. Az ár/könyv szerinti érték egytizednyi (0,1-szeres) javulása is több mint ezermilliárd dollárral növelhetné meg az ágazat hozzáadott értékét.
Milyen kihívásokat kell leküzdeniük a bankoknak?
Ha eltekintünk az elmúlt 18 hónap igen kedvező körülményeitől, azt látjuk, hogy a szektor 2007 óta küzd a digitális átalakulással, a technológiai innovációkat alkalmazó új piaci szereplők egyre erősebb versenyt támasztanak a hagyományos pénzügyi intézményekkel szemben, így inkább az alacsony kamatok, a likviditási gondok és a bankcsődök jellemezték az elmúlt bő egy évtizedet.
A McKinsey kimutatása szerint a pénzügyi források gyűjtése és a fizetési forgalom lebonyolítása a hagyományos bankoktól fokozatosan a nem hagyományos, alacsony tőkeigényű és gyakran eltérő szabályok szerint működő, új szereplőkhöz kerül át, a tipikusan pénzforgalmi szolgáltatókhoz és az alternatív vagyonkezelőkhöz. 2015 és 2022 között a pénzügyi alapok nettó bővülésének több mint 70 százaléka nem a banki mérlegeket gyarapította (az Egyesült Államokban 75, Európában 55 százalékos volt ez az arány), hanem a biztosítási és magánnyugdíjalapokban, állami vagyon- és nyugdíjalapokban, illetve egyéb alternatív lakossági és intézményi befektetési alapokban csapódott le.
Képesek lesznek-e a bankok arra, hogy kihasználják a mostani kedvező széljárást?
A kérdés az, hogy a bankok képesek lesznek-e kihasználni a mostani kedvező széljárást arra, hogy az elkövetkező egy-két évben megfordítsák a baljós trendet – ehhez hatalmas átalakuláson kell keresztülmenniük.
A tanulmány írói szerint feltétlenül ki kell használniuk a technológiában rejlő lehetőségeket, ideértve elsősorban a mesterséges intelligencia alkalmazását, ami a becslések szerint 3-5 százalékos termelékenységnövekedést eredményezhet, és dollárszázmilliárdokkal csökkentheti a bankok működési költségét.
Ezzel párhuzamosan a pénzügyi eszközök és források menedzsmentjét rugalmasabbá kell tenniük a bankoknak, illetve meg kell fontolniuk tevékenységük több kisebb, specializált területre történő felosztását (unbundling). Ennek érdekében érdemes lehet banki szindikátusokat létrehozniuk, és az originate-to-distribute modellt (hitelek eladása azok lejárata előtt) alkalmazni.
Egyúttal szétválasztani egymástól azokat a tevékenységeket, amelyekben a bank közvetlenül kerül kapcsolatba ügyfeleivel, azoktól, amelyekben szolgáltatásait Banking-as-a-Ser-vice (BaaS) modell keretében, akár külső fél bevonásával nyújtja.
A fizetési forgalom lebonyolítása terén a pénzintézeteknek érdemes lehet kihasználniuk a meglévő méretgazdasági előnyeiket, vagy pedig megfontolni a kilépést az üzletmenetük szempontjából nem kritikus jelentőségű tevékenységekből. A hitelintézeteknek emellett specializálódniuk kell, és a fókuszba helyezett üzletágban vállalatfelvásárlásokkal erősíthetik a pozícióikat.
Fontos, hogy még jobb ügyfélélményt, magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtva a bankok nagyobb eséllyel szélesíthetik ügyfélbázisukat. Idetartozik a közvetlen és a közvetett pénzügyi tanácsadás, a digitális piacterek, a generatív mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások biztosítása.
A pénzintézeteknek alkalmazkodniuk kell a kockázatokkal teli üzleti környezethez, ez lesz a bankok versenyképességének alapvető összetevője a jövőben.
Az alakulása, a nehezen megjósolható növekedési kilátások, az volatilitásának való kitettség, az újabban megszaporodó kibertámadások és csalások olyan kockázatok, amelyekkel a bankoknak számolniuk kell. Egyúttal hangsúlyozhatják az új piaci szereplőkkel szemben meglévő versenyelőnyüket a kockázatkezelésben, amelyben egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a generatív mesterséges intelligenciára.
Miközben a pénzforgalmi szolgáltatók több mint 40 százalékának 14 százalék fölötti a tőkearányos megtérülése, közel 35 százalékuknál ez az érték nem éri el a 8 százalékot sem. A legjobb hitelintézetek általában mind a pénzügyi eszközök kihelyezésében, mind a források gyűjtésében jól teljesítenek, és élen járnak az új technológiák alkalmazásában.
Az Indiai-óceán térségében – Szingapúrtól Indián át Dubajig, Kelet-Afrika egyes részeit is ideértve – található a kiemelkedően teljesítő bankok fele. Európában, az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban viszont a bankokat inkább a tőkeköltségeik előteremtése köti le.
A jövőben a makrogazdasági hatások, elsősorban az infláció, a kamatok alakulása és a kínai várható lassulása, lesznek erős befolyással a pénzpiaci szereplők teljesítményére. A McKinsey értékelése szerint a technológiai fejlődés tovább fog gyorsulni, ami a fogyasztók magatartását és igényeit is átalakítja, a mesterséges intelligencia pedig teljesen átírja a versenyfeltételeket.
