A monetáris politika aktuális kérdéseiről tartott online háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miután a vártnál nagyobb mértékben, 12,25 százalékra csökkentette a jegybank az alapkamatot.
Mint mondta, több döntési opció is az asztalon volt, a monetáris tanács a külső környezet kockázatai miatt végül az óvatos alapkamat-csökkentés mellett döntött – közölte Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank kamatdöntő ülését követően, ahol az elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben, 75 bázisponttal, 12,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot.
Kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre van kilátás jövőre, profitnövekményből bérnövekmény lehet
Virág szerint 2024-ben jó esély van arra, hogy kiegyensúlyozott legyen a gazdasági növekedés, ami nem változtatja meg az inflációs pályát, ami leginkább annak köszönhető, hogy a vállalatok korábbi profit növekményéből egyre inkább bérnövekmény várható, tehát az árazási szerkezet érdemben nem módosul. A jegybank 3-4 százalék közötti GDP-bővüléssel számol jövőre.
A külső környezet óvatos alapkamat csökkentését indokolta
Szintén újságírói kérdésre elmondta, hogy a feltörekvő jegybankok korábban reagáltak az inflációs folyamatokra, mind a kommunikációban, mind a döntéshozatalban, aminek köszönhetően jelentősen csökkent az infláció. De ez a kamatkörnyezet egy puffert biztosít a fejlett piacokon elérhető kamatokhoz képest. Hogy ez miképp tud folytatódni, az a globális pénzpiaci klíma változóban van, ezt kell nagyon aprólékosan értékelni, hogy az optimális döntéseket meg tudják hozni.
A monetáris eszköztár változtatásával kapcsolatban jelezte, hogy minden olyan döntést meghoztak augusztus-szeptemberben, amire szükség volt.
Több döntési opció is volt az asztalon a mostani kamatdöntés során, így például felmerült, hogy 100 bázisponttal csökkenjen az alapkamat, de volt olyan forgatókönyv is, hogy 50 bázisponttal.
A tanács döntése szerint a külső környezet indokolta az óvatosabb alapkamat csökkentést.
7-8 százalék lesz az infláció decemberben, év végén 11 százalék lehet az alapkamat
Az MNB eszköztáráról elmondta, hogy egyszerűsített eszköztára lesz a jövőben a jegybanknak, a fő strelizációs eszközévé a tartalékráta vált.
Az infláció 7-8 százalék lesz év végén, ennek feltétele a pénzpiaci stabilitás az alelnök szerint.
Hangsúlyozta, hogy a jegybanki döntések és a kamatvárakozások összhangját egy világos kommunikáció segíti elő. Újságírói kérdésre elmondta, hogy szeptember volt az első hónap, amikor reálkamat pozitív tartományba került, a piaci várakozások szerint év végén 11 százalék lehet az alapkamat,
ez egy reális forgatókönyv a jelenlegi információk alapján
- fogalmazott, hozzátéve, hogy a dezinflációt akkor tudják folytatni, ha a pozitív reálkamat fennmarad.
A kormányzati egyeztetéseknek köszönhetően csökkentek az üzemanyagpiacon az árrések
Az üzemanyagpiacon zajló folyamatok kockázatot jelentettek az inflációra nézve. Rámutatott, hogy a piacon szélesedtek az árrések az árstop kivezetése óta, ennek sok oka van, mint a szállítási költségek, vagy a finomítói költségek emelkedése.
Mint mondta, itt egy pozitív fejlemény volt a kormányzat által folytatott egyeztetés az ágazati szereplőkkel, aminek célja volt az árrések csökkentése, ennek jele már látszódik Virág szerint.
A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban jelezte, hogy megindulhatott a teljesítmény fokozatos élénkülése a harmadik negyedévben. Ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg egyenlege jelentősen javult.
Erőteljes dezinflációs pályán halad a magyar gazdaság
Virág szerint a háborús hírek, mint az ukrán és a közel-keleti események pénzpiacokon is lecsapódnak. Eközben a pozitív reálkamatok mindenhol pozitívvá válnak, ez a feltörekvő piacokon elszívó hatást gyakorol, amire reagálni kell. A külső kockázatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a geopolitikai feszültségek komoly hatással vannak az energiapiacokra.
A hazai inflációra rátérve azt mondta, folytatódott az erőteljes dezinfláció. Emlékeztetett, hogy januárban 25,6 százalék volt, tehát azóta 14 százalékkal csökkent.
Az alapfolyamatok megértésével kapcsolatban jelezte, hogy a bázishatásoknak van szerepe, azon belül a három hónapos maginflációt emelte ki, amely picivel 4 százalék alá került, ami szintén azt jelzi, hogy erőteljes dezinfláción halad a magyar gazdaság.
Véget érhetett a harmadik negyedévben a recesszió
A szélesedő geopolitikai halmaz rontották a külső környezetet Virág szerint. Ezzel párhuzamosan viszont a hazai infláció mérséklődött. A rövid távú maginflációs mutató is azt mutatja, hogy a dezinfláció erőteljes.
Az infláció az év végére egy számjegyűvé válik.
A reálgazdaság oldaláról azt látni, hogy a magyar gazdaság kikerülhetett a recesszióból, megkezdődhetett a teljesítmény fokozatos élénkülése. A külső egyensúlyi pozíció közben gyors javulást mutat, a fizetési mérleg augusztusban pozitív volt.
A vártnál lassabb lehet az alapkamat csökkentése
A monetáris politika új szakaszba lépett, a tanács lépésről lépésre, körültekintően, adatvezérelt módon az inflációs pályát befolyásoló tényezők és a kockázati környezet alapján hoz döntést - kezdte a tájékoztatót Virág Barnabás. Az alelnök hozzátette, egyöntetű értékelés szerint erőteljes a dezinfláció, az ország sérülékenysége pedig csökkent,
ami lehetővé tette, hogy mérsékelje a tanács az alapkamatot.
A monetáris tanács véleménye szerint a külső kockázatok miatt ugyanakkor indokolt a körültekintő döntéshozatal, ezért az alapkamat a vártnál lassabban csökkenti. Hangsúlyozta, nem dőlhetünk hátra, a dezinflációt folytatni kell 2024-ben, amit a pozitív reálkamat is támogat.
