Továbbra is kivár a lazítással a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris tanács a mai kamatdöntő ülésén ugyanis nem változtatott a monetáris kondíciókon, így az alapkamat változatlanul 6,5 százalékon áll. Utoljára tavaly szeptemberben csökkentette a kamatokat, tehát már egy éve szünetelteti a jegybank a kamatvágásokat.
A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak, a Világgazdaságnak előzetes nyilatkozó szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy sem jegybank eddigi kommunikációja nem utal fordulatra, illetve az inflációs folyamatok sem teszik lehetővé.
Leginkább ez utóbbi miatt fájhat a jegybankárok feje, noha augusztusban havi alapon stagnált a fogyasztói áremelkedés üteme és a maginfláció is becsúszott 4 százalék alá, az infláció továbbra is kívül esik a jegybank 4 százalékos célsávján és várhatóan huzamosabb ideig ott is marad.
Ráadásul még ettől is nagyobb lenne, ha nem lennének az árrésstopok. A több körben életbe léptetett kormányzati intézkedések nagyságrendileg 1,5 százalékkal csökkentik az inflációt, tehát a kivezetésükkel azonnal megugorna az áremelkedés szintje, ahonnan csak nehéz lenne folytatni a lazítást.
Pedig a szakértők egyetértenek abban, hogy az utóbbi 1-2 hónapban látványosan javult a jegybank a mozgástere, ami a forint árfolyamában is visszatükröződik. A hazai fizetőeszköz
Ezzel bekerült a világ legjobban teljesítői devizái közé. Ez ugyanakkor nem független az MNB döntéseitől:
a jegybank lényegében tudatosan erősíti a forint a kamatszint tartásával, ugyanis a régiós és nagy jegybankok már egy ideje csökkentik a kamatokat, így a magasabb kamatfelár a forint felé vonzza a befektetőket.
Ez magyarázza, hogy miért száguld a forint még a régiós devizákhoz képest is. Ugyanakkor a nagy kérdés, hogy mi az a szint, ami már a jegybank ingerküszöbét is átlépi és amikor felerősödnek a kamatcsökkentés melletti hangok.
Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője azt mondta lapunknak korábban, az első galambok azt követően jelenhetnek meg a tanácsban, hogy a forintárfolyam hosszabb időn át, stabilan erős szinten alakul, és ennek dezinflációs hatásai is érezhetővé, kimutathatóvá válnak.
Arra is felhívta az elemző, hogy Varga Mihály az idei közgazdász-vándorgyűlésen leszámolt azzal a nézettel, hogy a gyengébb árfolyam segíti a magyar gazdaságot.
Gyakorlatilag elköteleződött a tartósan erős(ebb) forintárfolyam mellett, ebből kifolyólag nem számíthatunk arra, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt pénzpiaci stabilitás nyomán a jegybank rövid időn belül lazító irányú kommunikációs fordulatot hajtana végre
– mondta az elemző, aki ennek ellenére arra számít, hogy a stabilan és érdemben 400 alatt alakuló árfolyam idővel kevésbé szigorú kommunikációra késztetheti a jegybankot. A forintárfolyam stabilitásának megőrzése pedig az első kamatcsökkentést követően, a kamatpolitika későbbi alakítása során is prioritást élvezhet a döntéshozóknál.
Hogy így lesz-e a délután 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón kiderül, ahol Varga Mihály elnök számol be a döntés hátteréről. Az eseményt élőben közvetítjük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.