Decemberben hatályba lép a panasztörvényként is emlegetett jogszabály módosítása, és a magyar vállalkozások jelentős körét kötelezi olyan csatornák kialakítására, amelyek lehetőséget adnak a belső visszaélések, szabálytalanságok bejelentésére. Ennek biztosítása nemcsak adminisztratív terhet ró az érintett vállalkozásokra, de alapos szakértelmet is feltételez. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a bejelentési rendszer bevezetését és működtetését biztosító szolgáltatást kínál a vállalatoknak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) közös információs napján, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) szakértőinek részvételével tájékoztatást nyújtottak az érintett cégeknek arról, hogyan tudnak az adatvédelmi szabályokat is betartva megfelelni az őket érintő kötelezettségeknek, amelyeket a 2023. évi XXV. törvény ró rájuk.
A 2023. július 24-én hatályba lépett jogszabály a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megakadályozásáról szóló törvény (Pmt) hatálya alá tartozó, illetve 2023. december 17-től a legalább 50 foglalkoztatottal rendelkező foglalkoztatókat érinti – ez csak Budapesten mintegy 65 ezer vállalkozást jelent.
A rendezvényen a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvény hatálya alá tartozó kisebb vállalkozásoknak a pártatlanság biztosítása nehézséget okozhat, ezért megfontolandó a külső megbízott szervezet igénybevétele. Az eddigi adminisztratív kötelezettségek mellé továbbiak is hárulnak a foglalkoztatókra, amelyek jogi szakértelmet igényelnek, és amit egy professzionális szolgáltató le tud venni a vállukról. Így a vállalkozások valóban csak a rendszer előnyeit tapasztalják meg, és a szervezet működésének javítására tudják fordítani a figyelmüket.
Kérdőjelek az új panasztörvény körülSzámos kötelezettséget ró a vállalkozásokra a május végén elfogadott panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény (panasztörvény). Sokak számára például az sem világos, hogy pontosan milyen visszaélés-bejelentési rendszert kell kiépíteni, illetve működtetni. |
A törvény által a vállalkozásokra rótt feladatok ellátására a BKIK a Magyar Ügyvédi Kamara szakértőivel egyedi visszaélés-bejelentési megoldást dolgozott ki a vállalkozások részére. A komplex szolgáltatással a fővárosi kamara célja, hogy levegye a vállalkozások válláról az adminisztrációs terheket. A rendszer működtetése során
a BKIK begyűjti a szükséges információkat, fenntartja a bejelentés csatornáit, tájékoztatja a feleket, valamint szakértői a pártatlanság biztosításával kivizsgálják a bejelentéseket, és intézkedési javaslatot tesznek a megoldásra.
A bejelentő védelme mellett (amire a törvény leginkább fókuszál) a BKIK szolgáltatásának, rendszerének a célja, hogy az igénybe vevő cégek érdekei és vállalati kultúrájuk mentén cégre szabott megoldással segítse a vállalkozások jogi megfelelési törekvéseit. A BKIK szolgáltatása december 1-jétől vehető igénybe, a tagok számára díjmentesen, más vállalkozásoknak pedig kedvezményesen.
Bár az új panasztörvény alkalmazása a vállalatok számára bonyolultnak tűnik, az információs napon az is elhangzott, hogy végeredményben mindez az egységes jogalkotás és jogalkalmazás folyamatát szolgálja.
Az új panasztörvényt egy európai uniós irányelv miatt kellett átültetni a hazai jogrendszerbe. Az új szabályozás lehetőséget teremt a foglalkoztatói visszaélések, szabálytalanságok, jogsérelmek bejelentésére. A vállalatok szempontjából a törvénynek való megfelelés, a szankciók elkerülése számos kötelezettséget ró a piaci szereplőkre. Így a cégeknek ki kell alakítaniuk a visszaélések bejelentésére szolgáló belső csatornákat, ki kell választaniuk azokat, akik érdemben foglalkoznak a panaszok fogadásával és kezelésével, biztosítaniuk kell a bejelentések kivizsgálását és a bejelentő anonimitását, és egy sor egyéb, a szabályozáshoz kapcsolódó részletnek is meg kell felelniük.
