November elején több vármegyében és az Alföld különböző területein is megjelent a madárinfluenza, majd a Hortobágy és a Dél-Alföld őszi látványossága, a daruvonulás csúcsán a nálunk átvonuló madarakat is elkezdte tizedelni a vírusbetegség. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) becslései szerint 10-20 ezer daru pusztulhatott el az elmúlt hetekben. Fontos, hogy nagyarányú vadmadárelhullás vagy gyanúsan viselkedő, legyengült vízimadár vagy ragadozómadár észlelése esetén értesítsük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot, és védett faj esetén a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság munkatársát, a madárhoz pedig ne nyúljunk.
A jelen hazai helyzetről biztosat mondani csak a járványtani nyomozás végével lehet, de az sejthető, hogy a főszereplővé vált darvak a Kárpát-medencébe érve találkoztak először a vírussal, hiszen nincs hír daruelhullásról északra vagy keletre. A daru kifejezetten érzékeny a fertőzésre, így százas, sőt ezres nagyságrendű elhullásokat okozott a főbb gyülekezőhelyek területén.
A terepi információk szerint az elhullott darvak egyedszámára jelenleg 10–20 ezer példány közötti becslést lehet adni.
A különböző influenzavírusok eredetileg vízimadarak belében szaporodó, mérsékelten patogén kórokozók voltak. A járványokért felelős, magas patogenitású törzsek kifejlődése egyértelműen a nagyüzemi baromfitartáshoz köthető.
A nagyüzemi baromfitermelésben járványvédelmi okokból a fertőzött állományokat kiirtják, így a gazdaszervezetek immunitását növelő evolúciós folyamat elakad. A sok ázsiai országban alkalmazott vakcinázás pedig olyan evolúciós nyomást fejt ki a vírusra, hogy az minél fertőzőképesebb legyen, és át tudja törni a vakcinás védelmet. E két hatás együtt a madárinfluenza-vírusok evolúcióját az egyre nagyobb fertőző- és megbetegítőképesség irányába tolta.
A madárinfluenza alapvetően nem kimondottan fertőző az emberre, de az átterjedés esélyét nem lehet kizárni.
A legtöbb humán esetben idős, gyenge immunrendszerű állatgondozók fertőződtek, akik valamilyen járványszituációban, megfelelő védőfelszerelés nélkül, hosszú ideig létesítettek kontaktust beteg madarakkal. Az MME szerint a következőkre kell fokozottan odafigyelni:
- Gyanús madarakkal való véletlen kontaktus esetén ne menjünk más madarak közelébe, sem vad, sem házi állományokkal ne érintkezzünk a következő napokban, ruháinkat mossuk ki, és fertőtlenítsük a cipőinket.
- Nagyarányú vadmadárelhullás vagy gyanúsan viselkedő, legyengült vízi- vagy ragadozómadár észlelése esetén értesítsük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot, és védett faj esetén a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság munkatársát.
- Minden kontakt esetén viseljünk maszkot és húzzunk gumikesztyűt, de ha lehet, kerüljük el ezeket a szituációkat. A gyanús madarakat mentőhelyekre szállítani, összegyűjteni nemcsak jogszabályellenes, de azért sem érdemes, mert a megfertőződött és tüneteket mutató madár nem gyógyítható és az adott mentőhelyet is veszélyezteti.
A járvány alakulását a Nébih honlapján lehet követni, az MME pedig folyamatosan ad tájékoztatást a járványról saját oldalán.
A madárinfluenza a horvátoknak sem kedvez, több mint 20 ezer baromfit kellett elaltatni egy közép-horvátországi farmon, miután a létesítményben több állatot is megfertőzött a madárinfluenza. A vírust feltehetően a környező országokból hozták be a költöző madarak a farmra, ezért az illetékes minisztérium járványvédelmi intézkedéseket hozott a fertőzés feltartóztatására.
