A Digitális Állampolgársággal spórolhatnak a magyarok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságRengeteg hátránnyal járt a koronavírus-járvány, amelyek közül nyilvánvalóan az emberélet-veszteség volt a legsúlyosabb, aztán jöttek az egyéb szociális és gazdasági károk. Egyetlen témakör van, ahol viszont egyértelműen pozitív a Covid hatása: ez az IT-szektor és digitalizáció területe, ahol vélemények szerint öt-tíz évet lökött a fejlődésen a pandémia. Egyúttal már nemcsak lehetőség, hanem szükség a digitális kormányzás és ügyintézés – itt jön képbe az itthon bejelentett Digitális Állampolgár (DÁP) program.
Fotó: Shutterstock
Az ENSZ e-kormányzásról készített 2022-es felmérése szerint a világon javul a kormányzati szolgáltatások digitális elérése, a legelőrehaladottabb országok listáját pedig az észak-európaiak vezetik, míg a többi földrészről az Egyesült Államok, Uruguay, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Dél-Korea, Japán, valamint Ausztrália és Új-Zéland áll nagyon jól. Az összes említett vidék közül
Skandinávia és a Baltikum felé érdemes tekintgetni, mert Észtország volt az első, amely gyakorlatilag teljessé tette a saját polgári ügyintézését,
Dánia pedig a világelső a műfajban – nem véletlenül említette Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is azon modellek között, amelyeket közelebbről is megvizsgáltak a hazai program tervezésekor.
Az alanyi jogon járó azonosító a beugró
Időben az észtek nyerték a versenyt, hiszen náluk már 2014–2015 fordulóján pörgött a projekt, amelyben digitális állampolgárságot még külföldiek is igényelhettek, habár szigorú biztonsági feltételek mellett. Az alap az e-személyi, amivel a világon bárhol lehet intézkedni, ha kézügyben van egy digitális eszköz, laptop, táblagép vagy mobiltelefon – hiszen ez a lényege az egésznek, és idehaza is egy alanyi jogon generált azonosítószámmal lehet majd belépni a rendszerbe.
Fotó: Kovács Attila
Észtországban nyolc éve a készpénzes vagy kártyás fizetési kötelezettség is megszűnt abban az értelemben, hogy a helyi taxitársaságok már akkor olyan applikációt használtak – amik azóta már idehaza is ismerősek –, amelyen keresztül működik az automatikus, bármilyen fizikai kontakt nélküli fizetés.
A teljes ottani DÁP-struktúra kiépítése 8 milliárd euróba (3015 milliárd forintba) került, de gyorsan megtérülő befektetésnek számított,
hiszen a rendszer működtetésére abban az időben csak 50-60 millió eurót (19-23 milliárd forintot) kellett költeni évente, miközben a közeli Finnország a négyszer nagyobb lakosságának közigazgatását negyvenszer annyiból tudta megoldani.
Észtország az oroszok ellen is védekezik a kibertérben
Az 1991 óta független Észtország esetében nem hagyható figyelmen kívül, hogy az Oroszországgal szembeni félelem is táplálta a digitális felfejlődését, 2007-ben ugyanis súlyos kibertámadás érkezett a szomszédból. Ebből az ijedtségből táplálkozva nemzetközi segítséggel olyan biztonságos digitális rendszert és digitális kultúrát építettek, hogy még a NATO is oda telepítette az összes kiberbiztonsági intézményét.
Dániában is megalapozták a fejlesztést, ott 1999-ben készített átfogó jelentést a Kutatási és Információtechnológiai Minisztérium. Ebben a dolgozatban három kulcspontot azonosítottak.
- Élethosszig tartó tanulás: a világon elsőként minden polgárnak lehetőséget kell adni a folyamatos tanulásra az online térben.
- Digitális adminisztráció: legkésőbb 2003-ra el kell érni, hogy az északi államok közül Dániában legyen a legjobb és leghatékonyabb közszolgáltatási e-rendszer.
- Internetes kezdeményezések: legkésőbb 2003-ra minden polgárnak hozzá kell férnie az internethez, ez a „demokrácia, a szabad döntéshozatal és kulturális tevékenység” alapja.
Mindehhez hozzátették, hogy az edukáció alapvető a program sikeréhez, azaz előbb oktatni kell a lakosságot, hogy aztán zökkenőmentesen tudja használni a digitális megoldásokat.
Dánia 296 millió eurót spórol a digitális programjával
A dán rendszerben gyakorlatilag darabról darabra megtalálhatóak azon elemek, amelyek a magyar változat sarokköveit is jelentik majd. Ilyenek az e-személyi, az ügyfélkapu helyi megfelelője, a digitális postaláda, valamint a magyarul furán hangzó „NemKonto”. Ez nagyjából „egyszerű számlaszámot” jelent, és tartalmilag is megfelel: ahogy a tervek szerint idehaza is minden állami fizetési kötelezettség intézhető lesz a DÁP-appon keresztül, úgy Dániában minden nagykorú állampolgárnak, illetve cégnek van ilyen száma, ami az összes állami és közszolgáltató rendszerével szinkronizálódik, ezáltal a valós banki adatokra nincs is szükség.
Fotó: Shutterstock
Az 1999-es jelentés után nem sokkal már tesztelgették az e-személyiket, amik 2010-re nyerték el első működő formájukat kétfaktoros hitelesítéssel, 2018 óta pedig az itthon tervezett, appbeli személyit is bevezették, amit mára a lakosság több mint kilencven százaléka használ.
A kimutatások szerint Dánia évi 296 millió eurót (112 milliárd forintot) takarít meg a DÁP-programjával, és 30 százalékkal csökkentette az ügyintézési időt. Az állampolgárok elégedettségi szintje is kiemelkedő,
hiszen a felhasználók 91 százaléka elégedett a rendszerrel, az Európai Bizottság pedig a 0–100-as skáláján 87,1 pontra értékelte a dán közigazgatást, miközben az EU-átlag 68,1. Ezzel részleges összefüggésben a dán polgárok kormányba vetett hite is magas, 72 százalékos az EU-átlag 51 százalékával szemben. E bizalomban szerepet játszott a felütésben említett koronavírus-járvány is, amely során a már kiépített rendszerre támaszkodva könnyebb volt az ügyintézés utolsó tételeit is átköltöztetni a digitális térbe, és például a világon az elsők között bevezetni a Covid-útlevelet.
Nálunk a DÁP projektről Rogán Antal tegnap számolt be a parlament gazdasági bizottsága előtt. A programhoz kötődő törvényjavaslatot december közepéig fogadhatják el, így a szabályozás jövőre hatályba is léphet, hogy ősszel kezdődhessen a tesztüzem.
