Már hosszú évek óta szívügyének tekinti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a zöldpénzügyeket és a fenntarthatóságot. Rendszeresen adnak ki e témában tájékoztatókat, jelentéseket. Külön tárgyalva a fiatalok zöldpénzügyi tudatosságáról, így a család, az otthon szempontjából fontos részletekről is. Nem véletlen, hogy a magyar pénzügyi élet vezető szereplői nem először veszik fel a soron következő, immár tizedik PÉNZ7 pénzügyi eseménysorozat – amelyet 2024 március 4. és 8. között rendeznek meg – fő témái közé a fenntarthatóságot és a zöld pénzügyeket.
Fotó: Getty Images
A jegybanktól egyre többet lehet hallani, hogy a hosszabb távú és a fenntartható fejlődés nem választható el egymástól. Csak így van esély egy olyan jövőre, amely gyermekeink és unokáink számára is jóllétet tartogat. De mit jelent ez az egyének szintjén? Az átlagemberek mindennapi döntései hogyan befolyásolhatják mindezt? Ha megvizsgáljuk a kérdést, arra jutunk, egyéni szinten is igaz: a tervezés, a hosszú távú gondolkodás és a fenntartható életmód jótékony hatással van egyrészt a pénztárcánkra, másrészt a környezetünkre. Azaz anyagilag is megéri, ha körültekintő és tudatos fogyasztói döntéseket hozunk.
A jegybank legutóbb az iskolakezdésre készített „zöld” fogyasztóvédelmi összefoglalót – tapasztalatokkal, jó tanácsokkal megtűzdelve – a családok számára, a következő kiadványuk a jövő héten jelenik meg, s már a karácsony előtti időszakra és az év végére fókuszál.
Az új, Családi Zöld Pénzügyek tájékoztató tartalmak kialakítását az hívta életre, hogy az MNB az egyének, családok számára is hasznos, gyakorlati segítséget kíván biztosítani ahhoz, hogy felismerjék: a pénzügyek tudatos kezelése a környezet szolgálatába is állítható.
Mindemellett a jegybank célja az is, hogy segítse felismerni a családok számára azt, hogy befektetéseikkel közvetve ők is finanszírozhatnak fenntarthatóságot szolgáló beruházásokat, és fogyasztási döntéseikkel nap mint nap hozzájárulnak a hosszú távú fenntarthatóság, valamint a következő generációk életminőségének alakulásához. Egy család számára a zöld gazdálkodás otthon az étkezés, a közlekedés, a háztartás és a vásárlás területén érhető tetten – hívja fel a figyelmet az MNB ismertetője, de a legtöbbet egy ember környezeti szerepéről az ökológiai lábnyom mondja el, amit a jegybank honlapján a pénzügyi navigátorral ki is lehet számolni.
Mi az ökológiai lábnyom?
Az ökológiai lábnyom az emberi tevékenység természeti erőforrások iránti igényének lenyomata. Minden emberi tevékenységnek van területigénye – ami lehet szárazföldi és tengeri egyaránt –, ezen területek összességét nevezzük ökológiai lábnyomnak. Minden, amit teszünk, ahol élünk, amit fogyasztunk, ökológiai lábnyomunk része. Ökolábnyoma van egy terméknek, egy embernek, vagy akár egy országnak is.
Fotó: Getty Images
Ahhoz, hogy megnézzük, egyensúly van-e az emberi tevékenység és a természeti erőforrások között, össze kell hasonlítanunk az emberiség ökológiai lábnyomát a Föld eltartóképességével, vagyis biokapacitásával – magyarázza az MNB összeállítása.
Az elmúlt 50 évben a Föld biokapacitását 27 százalékkal növeltük, ökológiai lábnyomunk azonban 190 százalékkal nőtt. Az egyensúly a hetvenes évek elején felborult, azóta az emberek erőforrások iránti igénye meghaladja a Föld megújuló képességét.
Az emberiség erőforrásigénye évről évre nagyobb, mint amennyit bolygónk fenntarthatóan nyújtani tud. Jelenleg 1,7 Föld tudná csak kielégíteni az emberiség teljes szükségletét. A magyar háztartások sem „élnek kisebb lábon”, mint az átlag, sőt, ha mindenki úgy élne, mint mi, akkor már több mint két Földre lenne szükség az igények kielégítéséhez. A Föld ilyen mértékű túlhasználata nem tartható fenn sokáig. Ezért mindannyiunk feladata, hogy saját döntéseink környezetre gyakorolt hatásaival tisztában legyünk, és csökkentsük saját ökológiai lábnyomunkat.
A pénzügyi zöldítés a világban már komoly méreteket ölt
Nemzetközi viszonylatban számtalan pénzügyi intézmény tett komoly lépéseket annak érdekében, hogy ne csak saját közvetlen ökolábnyomát csökkentse, hanem az általa finanszírozott beruházások révén is egy fenntartható jövőt építsen. Vannak olyan pénzügyi intézmények, amelyek minden fosszilis energiához köthető beruházást elutasítanak, és vannak, amelyek korlátozzák azokat.
Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet
Más bankok arról nyilatkoztak, hogy természeti világörökséget veszélyeztető beruházásokat nem finanszíroznak, és vannak, amelyek kifejezetten támogatnak természetvédelmi projekteket – áll a jegybank összefoglalójában.
A pénzügyi intézmények elköteleződése a fenntarthatóság mellett nemcsak szükséges, de elemi érdekük is. A klímaváltozás és a környezeti károk ugyanis kihatnak a vállalatok jövedelmezőségére, és e pénzügyi kockázatok a bankok mérlegeiben is megjelennek, mértékük azonban még kevéssé ismert.
A környezeti kockázatok megértése és mérése nélkül a bankrendszer a klímaváltozás elleni harcban nem tudja betölteni a potenciális, kiemelt finanszírozói szerepét. Az EU-s szabályozói eszközök ennek orvoslására már kidolgozás alatt vannak, de csak néhány éven belül válnak kötelezővé. Az átmeneti időszakra vonatkozóan a MNB Zöld Ajánlást fogalmazott meg, amely lehetővé teszi a hazai bankszektor számára, hogy a változások elébe menjen és felkészüljön a jövő zöld kihívásaira.
