A magyarországi beruházások volumene 12,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az egy évvel korábbi szinthez képest. A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. Emelkedést csak a feldolgozóiparban, a közigazgatás nemzetgazdasági ágban, illetve néhány, összességében kisebb súlyú területen lehetett látni – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett gyorsjelentéséből.
Fotó: Shutterstock
A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévitől 2,2 százalékkal maradt el. Ezen belül az építési beruházások volumene 2,4 százalékkal csökkent, míg a gép- és berendezésberuházásoké 0,7 százalékkal volt több az előző negyedévi szintnél.
Az építési beruházások éves szinten 22 százalékkal csökkent,
ugyanakkor a 40 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 6,8 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az gépek és járművek 7,8 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható.
A magas kamatkörnyezet nem tett jó vállalatok beruházási kedvének, ideje lenni szaporábban vágni a kamatot. A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 55 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 9,1 százalékkal csökkent, a beruházások 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 10 százalékkal volt több az egy évvel ezelőtti szintnél, ami elsősorban technikai ok következménye. Az egyéb kategóriába tartozók beruházási volumene 24 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől.
Küszöbön a kamatválság? A magas ráták a vállalatok, a lakosság és az államháztartás számára is fájdalmasakA monetáris szigor ugyan visszafogja az inflációt, a lakossági hitelezés, az államadósság finanszírozása és a vállalati fejlesztések terén fájdalmas következményeket hordoz. |
A 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet értelmében 2023. január 1-jétől korábban néhány teljesen állami kézben lévő gazdasági társaság által ellátott feladatot központi költségvetési szerv vett át. Ennek következtében megváltozott egyes gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti besorolása is. Egyes, korábban a vállalkozásokhoz sorolt szervezetek átkerültek a költségvetési szervek kategóriába. Az átsorolás a vállalkozások beruházási teljesítményére jellemzően csökkentőleg, míg a költségvetési szervek beruházásaira növelőleg hatott.
A tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenháromban csökkent a beruházási teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult. A tárgynegyedévben a fejlesztések 6,3 százalékkal növekedtek. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenének egyszámjegyű, a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedésével magyarázható, amelyet főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása okozott.
A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt,
amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte továbbá a gumi-, műanyag- és építőanyagipar, az elektronikai ipar, valamint a gép, gépi berendezés gyártása alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben több más alágban különböző mértékű mérséklődés volt tapasztalható.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 18 százalékát megvalósító
ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 29 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A volumenváltozást elsősorban a tárgyidőszaki lakásépítések és -felújítások csökkenése határozta meg.
A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévinél némileg mérsékeltebben, 27 százalékkal csökkent, a kedvezőtlen teljesítmény mögött továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések visszaesése állt. A nemzetgazdasági ágban regisztrált 11 százalékos volumencsökkenés oka többek között az előző év azonos időszakát élénkítő, kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási tevékenységének tárgyidőszaki mérséklődése volt.
