A VOSZ is bírálta az MNB-t: szaporábban kellene vágni a kamatot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a pozitív reálkamat lefullasztja a gazdaságot és megfojtja a vállalkozásokat. Hogyan kell értelmezni ezt a megállapítást?
A pozitív reálkamat azt jelenti, hogy az inflációt meghaladja a befektetett pénz hozama. Minél nagyobb ez a hozam, annál kisebb a piaci szereplők hajlandósága arra, hogy kockázatot vállaljanak. Igaz ez a vállalkozásokra is, amelyek a megtermelt jövedelmet inkább megtakarítják, ahelyett, hogy visszaforgatnák a gazdálkodásba. Ráadásul a hitelfelvétel nem csak kockázatosabb, de költséges is, ha a kamatszint magas – a két számjegyű kamatköltség a vállalatok nagy részénél kitermelhetetlen.
A bankok magas reálkamat mellett inkább befektetik pénzeszközeiket, mintsem magasabb kockázatot vállaljanak a hitelezéssel.
Magas kamatszinten a „kockázati felárat” a hitelfelvevők – a vállalkozások és a lakosság – nem tudják megfizetni, így a hitelek „kiárazódnak” a piacról, a fejlesztések és a beruházások elmaradnak, a fejlődés és a felzárkózás pedig lassul vagy akár meg is áll.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Egyes vélemények szerint lett volna mozgástér nagyobb vágásra is. Ön hogyan látja ezt?
A magyar gazdaság idei harmadik negyedéves növekedése már óvatos optimizmusra adhat okot – ez tükröződik a közelmúltban aláírt bérmegállapodásban is –, és az infláció csökkenése is felgyorsult. Ha az irányadó kamat mérséklése elmarad az infláció csökkenési ütemétől, az a 2024. év nagyobb részében olyan piaci kamatokat eredményez, amelyek kívül esnek a vállalható kamatköltség szinten. Ha tehát ezt az ütemet tartjuk, akkor csak a jövő év vége felé találkozhatnánk kitermelhető árú vállalkozói hitelekkel.
A Széchenyi Kártya Program és más állami támogatású eszközökkel továbbra is fent lehet tartani a hitelezés egy részét, de ezek egyrészt komoly költségvetési áldozatvállalással járnak, másrészt nem fedhetik le az egész finanszírozási piacot.
A vállalkozók milyen lépéseket várnak el a monetáris politikától, milyen intézkedések segíthetik a reálgazdaságot?
Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a rendezett monetáris viszonyokat, amelynek kulcseleme a kiszámítható jegybanki kamatpolitika is. A kétszámjegyű alapkamat és a pozitív reálkamat csak addig maradhat fenn ugyanakkor, ameddig az árnövekedés letöréséhez elengedhetetlenül szükséges. Azt láthattuk 2020 előtt, hogy az MNB és a kormányzat intézkedéseivel az infláció kezelhető.
A gazdasági növekedésben az idei évet – jelentős részben rajtunk kívül álló okokból – sajnos elvesztettük, de még egy évet nem veszíthetünk.
Továbbra is kontrolláltan, de mindenképp nagyobb lépésekben lenne szükséges a kamatszintet csökkenteni, hogy mielőbb erőre kapjon a piaci hitelezés, ezzel beinduljanak a beruházások, a versenyképesség javuljon, a modernizáció folytatódjon. Meg kell akadályozni, hogy tartósan lejtőre kerüljön a gazdaság, megszűnjenek vállalkozások és a munkahelyek.
Szükségét látják-e egy újabb növekedési hitelprogramnak?
A Magyar Nemzeti Bank – a kormányzattal egyeztetve – a Covid-válságot követően rendkívül gyorsan reagált és a 2020–2021-es években jelentős támogatást nyújtott a hazai gazdaságnak és a vállalkozásoknak, például a kedvező kamatozású jegybanki hátterű finanszírozási programokkal vagy a kamatstopokkal. Az állami támogatású Széchenyi Kártya Program több tízezer vállalkozás fejlődéséhez járult hozzá évente, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram a nagyobb vállalkozások támaszaiként szolgált. Ezekre az eszközökre továbbra is számíthatunk, azonban mégsem érhetik el a teljes hitelfelvevői kört, és nem is helyettesíthetik az egészséges – alacsony költségű – piaci hitelezést.
A finanszírozási piac – és így a nemzetgazdaság – egészséges működését hosszabb távon
csakis a piaci alapú, megfizethető hitelezés biztosíthatja.
Érzékelik-e a magyar vállalkozások, hogy csökkenne a nyomás rajtuk az enyhülő inflációs adatok láttán?
Az inflációt a vállalkozások még mindig a legnagyobb veszélyek között említik, ez derült ki a harmadik negyedéves VOSZ Barométerből is, ugyanakkor a tendencia csökkenő, talán már látszanak azok az impulzusok, amelyek a normalizálódás irányában hatnak. A jövő évre vonatkozó bérmegállapodás komoly reálbér-növekedést vetít előre, az ajánlás azt tartalmazza, hogy minden munkaadó törekedjen pozitív, azaz a várható 6 százalékos infláció feletti reálbér-emelésre. A remény tehát él, a kilátások talán javulnak, de a jelen azért még nyomasztó.
Amiben igazán bízhatunk, az a beinduló növekedés, amelyet a fokozatos, de ütemesebb lépésekkel haladó alapkamat-csökkentés nagyban segíthet.
Az árfolyam elbírta volna a 100 bázispontos vágástA forint árfolyama bőven elviselte volna a 75 bázispontosnál nagyobb, akár 100 bázispontos vágást – fogalmazott a jegybanki kamatdöntés másnapján a Világgazdaságnak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a pozitív reálkamat a forint szempontjából előnyös, de a vállalkozások szemszögéből más pozitív hozadéka aligha van a magyar gazdaságra nézve. |
