Krisztusi korba lépett a magyar mobiltelefónia – a kis bőröndtől az okoseszközökig

A rendszerváltás előtt a vezetékes telefonos infrastruktúra csapnivaló volt Magyarországon. A piacgazdaságra való áttérésnek komoly gátját állták a „kőkorszaki” módszerek, így elodázhatatlanná vált a telefonos infrastruktúra fejlesztése. A saját vonalat külön kérelmezni kellett, amelyre gyakran évekig vártak, s még akkor is sokszor csak iker-előfizetővel kapták meg a háztartások a „távrecsegőt”. Ez azt jelentette, hogy egy vonalat két számnak utaltak ki, így, ha az iker használta a készüléket, a másik fél nem tudott telefonálni.  

Az első nagy mobiltelefon iparági szereplő alig pár hónappal a rendszerváltást követően jelent meg itthon, nem egészen egy évre rá pedig már működtek az első mobil bázisállomások Magyarországon. A bő három évtizeddel ezelőtti induláskor a korai mobilos sajátosságok közé tartozott például, hogy a hívásokért a hívott fél is fizetett.

Egy új korszak nyitánya

Az emblematikus dátum 1989. december 4. volt, amikor megalakult a Westel Rádiótelefon Kft. (Westel 450) a Matáv és a US West vegyesvállalataként. Előbbi 51, utóbbi 49 százalékos tulajdonosa lett a társaságnak. A cég szándéka az volt, hogy az országban NMT 450 (Nordic Mobile Telephony) rendszerű, analóg rádiótelefon-szolgáltatást nyújtson a 450 MHz-es frekvenciatartományban. Az új szolgáltatás úgynevezett cellás rendszerekre épült, amelyekre bázisállomásokat alakítottak ki az országban. Minél több bázisállomás volt – amelyeket jellemzően valamilyen magas helyre építettek –, annál nagyobb volt az ország lefedettsége – magyarázta érdeklődésünkre Drózdy Győző, a nem sokkal később indult Pannon GSM (ma Yettel) vezérigazgató-helyettese, később vezető tanácsadója.

Hasonló rendszereket már használtak a Skandináv államokban vagy Görögországban, ahol nehéz lett volna – például a sok sziget miatt – kábeles telefonhálózatot kiépíteni. Közép-Európában azonban Magyarország lett az úttörő. Jóllehet, eleinte az analóg szolgáltatás nem volt kompatibilis a külföldiekkel. 

A Westel 450 kezdetben három bázisállomással és egy digitális központtal szolgáltatott. Budapesten a cég ekkor csupán egyetlen értékesítési pontot működtetett, ez azonban hatalmas forgalmat bonyolított. 

A szerződéskötéskor 75 ezer forint belépési díjat kellett fizetni, a havi díj pedig több mint hatezer forint volt. És akkor még nem beszéltünk a készülékek szintén rendkívül magas, százezer forintot is elérő fogyasztói áráról. Az érdeklődés azonban nem lanyhult. Sorra nyíltak meg a vidéki irodák, épültek az adótornyok. Sokan autóba szerelték a készülékeket.

Megkezdődött a verseny a piacon

Eközben már bontogatta szárnyait a Pannon, amely 1992-ben GSM hálózatot épített, és 2G-s digitális szolgáltatással – mint Drózdy Győző fogalmazott – hatalmas versenyben, 1993-ban bejutottak a piacra. A szakember egyébként azt is elárulta a Világgazdaságnak, hogy ő volt a Pannon GSM első alkalmazottja.

Ezzel gyakorlatilag kezdetét vette a GSM-korszak. 1993. október 27-én a Westel Rádiótelefon Kft., a Matáv és a US West által létrehozott Westel 900, valamint a magyar, és észak-európai befektetők tulajdonában álló Pannon GSM 15 évre szóló koncessziós szerződést kötött az akkor Schamschula György vezette Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal 900 MHz-es GSM hálózatok üzemeltetésére. A következő év márciusában a Westel 900 és a Pannon GSM megkezdte a mobiltelefon-szolgáltatást a 900 MHz-es sávban, GSM technológiával. Ugyanebben az évben a Westel 450-nél is megjelentek az első kisebb méretű, zsebben is elférő mobiltelefonok.

A Pannon GSM közben szélsebesen fejlesztett: 1994 végére már országosan 150 bázisállomásról szolgáltatott, amelyben nem volt benne a budapesti. A koncessziós együttműködés során egymást érték az újdonságok: 

amellyel az ügyfél előre vehette meg bizonyos értékben a szolgáltatást, majd amikor az kimerült, újratölthette a keretet. 1998-ban pedig a mobilszámok hatjegyűről hétjegyűre változnak. Minden telefonszám egy 9-es számjegyet kapott az elejére. 

A GSM-előfizetői tábor pár év alatt többszöröse lett az NMT 450-es előfizetői bázisnak. Az évtized második felére pedig a szolgáltatások mellett a készülékkínálat is bővült. A Westel 450 piaca ugyanakkor szűkülni kezdett, a lemorzsolódó előfizetők jelentős része a Westel 900-zal szerződött, a vidéki Westel 450 irodák a Westel 900 tulajdonába kerültek. Az ezredforduló pedig új szolgáltatót hozott a piacra: a Vodafone-t, amely 1999. október 8-án írta alá a koncessziós szerződést, majd november végére már be is indította a kereskedelmi mobilszolgáltatást. 

Bedobta a törölközőt a Westel 450

A Westel 450 eddigre már sem minőségben, sem szolgáltatáskínálatban nem tudta felvenni a harcot a GSM-szolgáltatókkal. A GSM-előfizetői tábor többek közt a Vodafone megjelenésének és az ezzel járó élénkülő verseny hatására az 1999 eleji 1,1 millióról 2000 elejére 1,9 millióra nőtt. 2002-ben már 5,4 millió GSM-ügyfelet tartottak nyilván, míg a Westel 450 ekkor már csak 17 ezer előfizetőt tudhatott magáénak, a cég működése veszteségessé vált – foglalta össze egy régi írásában a hwsw.hu. 

2003. június 30-án megszűnt a vállalat koncessziós joga, a Westel 450 befejezte a mobilszolgáltatást. A Westel 900 közben 2000-ben elhagyta márkanevéből a 900-at, miután az 1800 MHz-es sáv is megnyílt a mobilkommunikáció számára. 

2003-ra a Vodafone-nál leszerződött az egymilliomodik előfizető, ekkor a cég már teljes egészében a saját hálózatát használta.

2003 tavaszán a Westel a világon elsőként MMS szolgáltatást indított, majd 2004 májusában nevet és arculatot váltott: létrejött a T-Mobile Magyarország Rt., amely két évvel később beolvadt a Magyar Telekomba. A cég az országban elsőként, 2005 augusztusában elindította a 3G-s szolgáltatást, a Pannon GSM októberen, míg a Vodafone decemberben követte példáját. A Pannon GSM 2006-ban a 3G-s szolgáltatások bevezetésére tekintettel elhagyta nevéből a GSM jelzőt.

Olcsóbb lett, így egyre többen vettek mobiltelefont

Az ezt követő időszakban már mind a szolgáltatások, mind a készülékek ára az átlag fogyasztó számára elérhetővé vált. 2008 végén megközelítőleg 11 millió előfizetője volt a három hazai mobilszolgáltatónak. Eközben az Európai Unió egyre inkább arra törekedett, hogy a mobilszolgáltatók nemzetközi barangolás díját az unió tagállamaiban lényegesen csökkentse, majd eljutottak oda, hogy a hazai hívások díján lehet roamingolni. Az intézkedések 2007-ben éreztették először hatásukat, a roamingtarifák a nyár végére gyakorlatilag a felére csökkentnek. 

A Google 2007 végén bejelentette saját mobiltelefonos platformját, az Androidot, 2008. augusztus 21-én pedig megjelent a T-Mobile kínálatában az iPhone 3G. A Pannon 2010-ben a nevét Telenorra változtatta, s már 4G-s szolgáltatásokat kínált, az 5G-sek ezeket 2021-ben követték. A céget 2022. március elejétől Yettel Magyarországnak hívják. 

Az utolsó évtized már a jövőbe mutat

Az utolsó évtizedben – főként az okostelefonok – már a mindennapjaink természetes részévé váltak. A technika folyamatosan fejlődik, ma a mobiltelefónia hazánk egyik legsikeresebb, legjövedelmezőbb technológiai iparága. 

A fizikai, kézzel fogható változásokon túl azonban ez a kommunikációs létforma egyre több – pozitív és negatív – szempontból alakítja át az emberek mindennapjait. Az új és újabb okostelefonok számtalan hasznos szolgáltatást nyújtanak, egy átlagosnak mondható készülék – főleg az internet miatt – szinte már „kötelező” a gyerekek számára is. A digitális eszközöket beépítették az oktatási rendszerbe, amivel – ma sem lehet egyértelműen eldönteni –, hogy elvesztették-e a vámon, amit nyertek a réven. 

Ami nagyon valószínű: a mesterséges intelligencia fejlődésével a folyamatosan fejlesztett okostelefonok még több segítséget, de adott esetben veszélyt is hozhatnak a felhasználóknak, például a végtelen határait feszegető kiberbűnözéssel. 33 éve új korszak kezdődött, ami már visszafordíthatatlanul átalakította az életünket. A többi még a jövő titka.