Több száz amerikai család vette fel a harcot a Szilícium-völgy technológiai óriásai ellen, ugyanis szerintük az érintett vállalatok tudatosan tették ki káros tartalmaknak gyerekeiket. Az elmúlt hónapokban több pert is indítottak a Facebook és Instagram tulajdonos Meta, valamint a TikTok és a Snap (a Snapchat tulajdonosa) ellen, így az eddigi legnagyobb perhullámmal kell szembenéznie a vezető közösségi média platformoknak. Ezeket a szilícium-völgyi nagy technológiai vállalatokat szokták a „big tech” összefogó névvel említeni.
Fotó: Shutterstock
„A közösségi média rabja voltam – most beperelem a big techet” – mondja Taylor Little, aki állítása szerint 12 éves korától kezdve szenvedett közösségi média függőségben és „soha nem kapta vissza a tinédzser éveit”. A BBC cikke szerint a közösségi média függőség öngyilkossághoz és többéves depresszióhoz vezethet. Taylor úgy véli, hogy a cégek tudatosan adtak a gyerekek kezébe erősen függőséget okozó és káros termékeket, ezért ő és több amerikai család bepereli a világ legnagyobb technológiai vállalatait.
A felperesek között vannak hétköznapi családok és iskolai körzetek az Egyesült Államokból, akik szerint az érintett platformok már tervezésüknél fogva károsak.
A családok ügyvédei úgy vélik, hogy a 14 éves brit iskoláslány, Molly Russell esete fontos példája a tinédzsereket érő lehetséges károknak.
A közösségi média függőség tragikus következménye
Molly Russell 2017-ben hunyt el, 14 évesen, halálának oka öngyilkosság – pontosabban „önsértés” volt, amelyet a káros online tartalmak miatt kialakult depresszió váltott ki. Andrew Walker halottkém azt nyilatkozta, hogy „nem lenne biztonságos az öngyilkosságot megadni a halál okának”, ezért adta meg az önsértést (angolul self-harm).
Véleménye szerint Molly olyan korszakban volt, amikor nehezebben találta meg a módját a helyes kommunikációnak, valamint olyan káros (internetes) tartalmaknak volt kitéve, amelyek egy igen súlyos depressziós betegséggé fejlődtek.
Tehát az, hogy önkezűleg vetett véget életének, csak a folyamat vége volt, Walker pedig úgy érezte, hogy nem lenne helyes szimplán öngyilkosságot megadni a halál okának. Az esethez hozzátartozik, hogy Mollyt valószínűleg beszippantotta a rengeteg közösségi médiában megjelenő tartalom, egyik lehangoló hír követhette a másikat. Ebbe ma is könnyű beleesni úgy, hogy két háború is a figyelem központjában van nemcsak a magyar, de a külföldi médiában is.
Fotó: Shutterstock
A jelenlegi pereket indító családok jogi képviselői az elmúlt egy évben nyomon követték a Molly halála ügyében indított nyomozást és próbáltak minél több információt szerezni, amit ők is felhasználhatnak saját perükben. Molly neve és esete végül többször is említésre került a big tech ellen benyújtott fő panaszban, végül pedig egy szövetségi bíró kimondta, hogy
az érintett vállalatok nem használhatják fel az amerikai alkotmány első kiegészítését, amely védi a szólásszabadságok és a cégek fő fegyvere volt az eljárás ellen.
Tehát a bíróság kimondta, hogy a közösségi média platformoknak felelősséget kell vállalniuk, amennyiben a nyomozás megállapítja, hogy a platformon megosztott káros tartalmak az öngyilkossági kísérletek, a függőség és a depresszió okai.
Behálózza és függővé teszi a gyerekeket – súlyos vádak a Facebook és az Instagram ellenTöbbtucatnyi amerikai állam indított pert a Meta Platforms és a cégcsoporthoz tartozó Instagram ellen, azzal vádolva őket, hogy a közösségi médiaplatformok függőséget okozó jellegükkel hozzájárulnak a fiatalok mentális egészségügyi válságához. A kaliforniai Oakland szövetségi bíróságán benyújtott periratban 33 állam, köztük Kalifornia és Illinois azzal vádolja a Facebook anyacégét, hogy az többször is félrevezette a nyilvánosságot a platformjainak jelentős veszélyeiről, és tudatosan ösztönözte a fiatal gyerekeket és tinédzsereket a közösségi média függőséget okozó és kényszeres használatára. |
Több mint vicces képek és videók
Sokan azért tapadnak rá a képernyőre, mert a közösségi média tele van szórakoztató tartalmakkal: az emberek nap mint nap küldenek egymásnak vicces képeket és videókat, ami természetesen ki tud alakítani egy függőséggel határos megszokást. Viszont az internet, és nem meglepő módon a közösségi média is tele van erőszakos és felkavaró tartalmakkal.
Taylor Little elmondása szerint miszerint megkapta élete első okostelefonját, sokat sportolt, több időt töltött kint, mint a szobájában és tánc- valamint színházi előadásokban vett részt. Állítása szerint 11 évesen találkozott először egy önsértő tartalmakat közlő oldallal, amire „egyáltalán nem volt felkészülve” és úgy érezte, mintha „egy szektát látott volna”. A Facebook és más közösségi oldalak nem a kezdetektől fogva vannak ellátva olyan funkciókkal, amelyek gátolják a felkavaró tartalmakat. A Facebook csak 2015-ben vezette be, hogy az erőszakos tartalmakat csak akkor lehet megtekinteni, ha rákattintunk vagy külön elindítjuk a videót.
Fotó: Shutterstock
Taylor és a többi felperes ügyvédei újszerű megközelítést alkalmaztak a perben: a platformok kialakítására összpontosítottak, nem pedig egyes bejegyzésekre, megjegyzésekre vagy képekre.
Állításuk szerint az alkalmazások olyan tervezési jellemzőket tartalmaznak, amelyek függőséget és károkat okoznak.
A közösségi média platformok megjegyzik a keresési adatainkat és azok alapján ajánlanak további tartalmakat és hirdetéseket. Egy minden szempontból fejlődésben lévő fiatal esetében, ha ráviszi a kíváncsiság, hogy erőszakos tartalomra keressen rá, a kereső algoritmus könnyen „beakadhat” és a továbbiakban sem szabadul a káros tartalmaktól, amelyek nagy valószínűséggel nem fog tudni feldolgozni egy idő után és ez könnyen depresszióhoz vezethet.
Az érintett big tech vállalatok természetesen tagadják, hogy szándékosan függőségre tervezték alkalmazásaikat, valamint, hogy nem foglalkoznának a kiskorúak érdekeivel. A Facebook kapcsán már évek óta kering az a pletyka, hogy személyigazolványhoz kötnék a regisztrációt, ezzel akarnák kiszűrni a kiskorú felhasználókat, de erről egyelőre nem érkezett még hivatalos megerősítés vagy cáfolat.
