Mindenkit ez érdekel, mégis tabu az álláshirdetéseknél

A Profession.hu felméréséből kiderült, hogy a fizikai munkát végző célcsoport 75 százaléka szerint a bérre vonatkozó információ alapvetés egy hirdetésnél. A bértranszparencia minden területen és munkakörben közvetlen versenyelőny a toborzás során, amit Magyarországon is kezdenek felismerni a munkaadók, így némi elmozdulás tapasztalható ezen a területen. Míg az év elején a hirdetések 25,2 százaléka tartalmazott erre vonatkozó információt, szeptemberre már 27,6 százalék volt ez az arány, ami az álláshirdetések teljes számát tekintve még mindig nem túl sok. Miközben, 

A bértranszparencia mumusa

„Nyilván emögött az a munkáltatói félelem húzódik, hogy ha transzparenssé kell tenni a fizetéseket, akkor az kényszerű béremelésekhez vezethet, elkezdhetnek egymásra licitálni a piaci szereplők, és kialakul egy ördögi kör. A munkaerőhiány és az miatt az elmúlt másfél évben a cégek amúgy is kényszerpályára kerültek. Vagy hozzányúltak a bérekhez, vagy nem kaptak elegendő minőségi munkaerőt. Ha még erre rájön ez a nyílt ajánlattétel, amellyel versenyképesnek kell maradni, akkor az végképp ellentmond a legjobb áron a legjobb munkaerőt munkáltatói elvnek, ami napjaink álláspiacán amúgy sem működőképes” – véli Póta-Salgó Réka szervezetfejlesztési coach és HR-tanácsadó.

Hogy áll a cégen belüli bérpolitika?

A Profession.hu szakértői szerint 

így a munkatársai számára nem sokkoló az új belépőnek kínált fizetés mértéke. Póta-Salgó Réka tapasztalata szerint a kisebb cégeket ezen a téren általában belső káosz jellemzi, a multiknál viszont kidolgozott struktúra határozza meg, hogy 

• pozíció, 
• tapasztalat és 
• teljesítmény 
  alapján milyen fizetési sávba esik egy munkavállaló. 

„Egy olyan vállalkozásnál, ahol nincs HR-háttér – nem biztos, hogy szándékosan, de – nincs olyan munkatárs, aki foglalkozna a problémával, és kitalálná, hogyan lehet rendezni a fennálló anomáliát. Általános jelenség, hogy a régi munkatársak esetében – amíg nem szólalnak fel, addig – nem emelik a fizetést, az újak, főleg, ha a legifjabb generációhoz tartoznak, viszont már egyből többet kérnek, és mivel kell a munkaerő, megadják nekik, miközben kevesebb a tapasztalatuk. A régiek bérét ezzel párhuzamosan nem tudják emelni, mert azt már képtelen kitermelni a cég, és ha ez kiderül, máris ott a bérfeszültség. Futottam bele olyan helyzetbe is, ahol a vezető csak a saját fizetését megközelítő összeg fejében tudott volna felvenni egy új belépőt, és ez igazán megdöbbentette.” 

A pénz beszél, de lehet más is a meggyőző?

A szakértő szerint továbbra is probléma, hogy nagyon kevés munkahely tud megjelenni a piacon olyan csábító ajánlatokkal, amelyekkel feledtetné az alacsonyabb bérajánlatot, ami a top három érv között szerepel a munkakeresők között. 

Póta-Salgó Réka korábban beszélt már arról a Világgazdaságnak, hogy a munkáltatói értékajánlat része, hogy a munkaadó mivel tudja megkínálni az álláskeresőt. Az IT-szektor egyik meghatározó szereplőjénél, a Kontron Hungary Kft.-nél a dolgozók pluszszabadnapot kapnak a születésnapjukra, ahogy a társaság által szervezett síelésre is, de bárki csatlakozhat a vállalati túrázók közösségéhez, a céges focisták vagy a crossfitesek csapatához. Ugyanígy a csomagajánlat része lehet, ha egy piacvezető termékkel dolgozhat valaki, a szakmai fejlődés lehetősége, a család- vagy kutyabarát iroda, illetve a transzparens és etikus működés.

Rögös út, de megéri rálépni

A következő években elvileg várható uniós szabályozás arra nézve, hogy kötelező lesz a fizetési ajánlatot az álláshirdetések szövegében elhelyezni. Póta-Salgó Réka szerint 

„Az is elképzelhető, hogy rákényszerítené őket arra, hogy kevesebb, de minőségi munkavállalóval dolgozzanak, mert azért ma az a jellemző, hogy az olcsóbb, de kevésé jó munkaerőt választják, így viszont a szolgáltatásuk, a termékük minősége is romlik.”