A hatodik Kínai Nemzetközi Importexpo keretében, Sanghajban mondott beszédet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, melyben kifejtette, hogy Magyarország elutasítja a blokkosodást támogató politikákat, hazánk a békére, az együttműködésre és az összekapcsolódásra törekszik, a Nyugat és a Kelet között – derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfői közleményéből.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a kínai üzleti befektetések első számú célpontja Közép-Európában. Az pedig, hogy 2023-ban a külföldi tőkebefektetés (FDI) már több mint egyharmada (34 százaléka) érkezik hazánkba keleti országokból, miközben ez 2010-ben 10 százalék alatt volt, a keleti nyitás sikerét jelzi.
Nagy Márton előadásában szólt arról is, hogy
Magyarország most építi ki a teljes elektromosautó-gyártáshoz kapcsolódó ökoszisztémát, amelyben a keleti és nyugati cégek közösen állítanak elő elektromos motorokat, akkumulátorokat, napelemeket, elektromos töltőket és teljes autókat is.
Ennek köszönhetően 2030-ra megduplázódhat a jelenlegi 100 milliárd eurós teljes FDI-állomány.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint az erős FDI-beáramlásnak három fontos előnye van. Ezek közül az első, hogy makroszinten jelentősen emelkednek a beruházások, a termelés és az ország külkereskedelme. 2030-ra az GDP-arányos mértéke elérheti a 100 százalékot, miközben exportkomplexitásunk továbbra is a világ élvonalába tartozhat, mindez segít abban, hogy az uniós fejlettség 90 százalékát elérhetjük az évtized végére.
A második fontos hatás, hogy mikroszinten, a magyar vállalatok fejlődése számára az FDI multiplikatív hatása erős, mind horizontális, mind pedig vertikális tekintetben. A horizontális integráció a k+f-tevékenység összekapcsolódását, egyetemi együttműködéseket, tudományos és innovációs parkokat jelent, míg a vertikális integráció a beszállítói láncokon keresztül ad lehetőséget a magyar cégeknek arra, hogy új, modern technológiákat megismerve minél feljebb lépjenek. Ezért
a kormány célja, hogy egyre több Tier1-es, azaz legmagasabb szintű magyar beszállító legyen a hazánkban működő gyárak ellátási láncaiban.
A harmadik nagy előny, hogy a nagyobb kereskedelmi aktivitás lökést adhat a logisztikai ágazatnak . Márpedig ez a szektor jelenleg a 5 százalékát adja, amit az évtized végére 10 százalékra kell növelni. Cél, hogy a Magyarországon előállított árukat, magyar fuvarozók szállítsák el.
Nagy Márton szerint három előfeltétele van az FDI töretlen bevonzásának és az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának. Ezek az infrastruktúra további fejlesztése, az elegendő és olcsó energia, valamint a megfelelő létszámú és képzettségű munkaerő.
A tárcavezető elmondta azt is, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) jelenleg a világpolitika legátfogóbb projektje. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár vannak közös kiemelt beruházások, mint a Budapest–Belgrád vasútvonal, ennek ellenére a BRI-hoz tartozó infrastrukturális fejlesztések terén a magyar részvétel más országokkal összehasonlítva alacsony. Ezért Magyarországnak érdemes növelnie a BRI alá tartozó infrastrukturális projektek nagyságát annak érdekében, hogy az erős kínai FDI-beáramlásnak köszönhető termelés és akadálymentesen megvalósuljon.
A látogatás során Nagy Márton tárgyalást folytatott az ICBC, azaz a világ legnagyobb bankjának vezetőivel. A megbeszélésen ismételten hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak a nyugati és keleti tőke és csúcstechnológia gazdasági találkozási pontjává, hanem emellett regionális pénzügyi központtá is kíván válni.
Elmondta azt is, hogy tekintve, hogy az ICBC már ma is jelentős üzleti tevékenységet folytat Magyarországon, a kormány elkötelezett abban, hogy a pénzintézet magyarországi fióktelepet is nyisson. A miniszter kiemelte, hogy a magyar–kínai kapcsolatok nagymértékben fejlődtek az elmúlt időszakban, hiszen legutóbb október közepén járt magas szintű delegáció Kínában, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével több együttműködési megállapodás aláírására is sor került, köztük az ICBC-vel is.
