BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán Viktor: a hidegháború vége óta most van a legrosszabb állapotban Európa biztonsága

A magyar miniszterelnök emlékeztette a türk tanács résztvevőit, hogy másfél éve tart az orosz–ukrán háború, a Közel-Keleten fegyveres konfliktus van, az Európai Unió országaiban a terrorfenyegetettség egyre súlyosabb. Kiemelte azt is, hogy a migráció lökéshullámait nem tudják megállítani Európa határainál, az egyetlen kivétel ez alól Magyarország.

Az elmúlt időszak globális fejleményei viharosak voltak, és az európai politikát súlyos kihívások uralják – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Asztanában, a Türk Államok Szervezetének 10. csúcstalálkozóján.

ORBÁN Viktor
Orbán Viktor: az európai politikát súlyos kihívások uralják.
Fotó: Fischer Zoltán / MTI

Orbán Viktor a találkozón elmondott beszédében úgy fogalmazott: nehéz dilemmákkal szembesülünk, és a válaszok, amelyeket Európában adni fogunk, erős hatással lesznek a türk világ és a kontinens kapcsolatára.

A miniszterelnök kijelentette, hogy európai nézőpontból a globális biztonság a hidegháború vége óta most van a legrosszabb állapotban. Soha nem volt a helyzet olyan nehéz és bonyolult az elmúlt harminc évben, mint most – húzta alá.

A kormányfő emlékeztette a tanács résztvevőit, hogy másfél éve tart az orosz–ukrán háború , a Közel-Keleten fegyveres konfliktus van, az Európai Unió országaiban a terrorfenyegetettség egyre súlyosabb.

Beszélt arról is, hogy a migráció lökéshullámait nem tudják megállítani Európa határainál, az egyetlen kivétel ez alól Magyarország.

Hozzátette: a világgazdaság rövid időn belül kétszer is fejre állt, egyszer a Covid, egyszer az ukrajnai háború miatt, miközben megemelkedtek az energiaárak, ami súlyosan rontja az európai versenyképességet.

Az európai dilemma úgy hangzik, hogy mi Európa érdeke, a világgazdaság blokkosítása, vagy a globális összeköttetések, a konnektivitás fejlesztése

– fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette, az egyik irányzat a blokkosodás felé szeretné tolni Európát: először elvágták a kontinens gazdaságának alapját adó európai–orosz gazdasági együttműködés szálait, és azon vitatkoznak, hogy a keleti kapcsolatokat – ideértve a kínait is – korlátozzák-e. A kormányfő kitért az ukrán–orosz háborút övező európai vitára, megjegyezve, hogy ez mindenki számára, aki a kontinensen él, beleértve a magyarokat is, közvetlen kockázatot jelent.

Eltelt másfél év, és azt kell mondjam, nyilvánvaló, hogy az eddigi európai stratégia kudarcot vallott

– emelte ki. Hozzáfűzte, a terv az volt, hogy Ukrajna harcol, mi, nyugatiak, adjuk a pénzt és a fegyvereket, így Ukrajna győz, Oroszország pedig veszít a csatamezőn, változások lesznek Moszkvában, és az új orosz vezetéssel meg lehet majd állapodni.

A miniszterelnök szerint ez egy ambiciózus és logikus terv volt, de nem működik, ezért most az a kérdés uralja az európai politikát, hogy szembenézzenek-e a realitásokkal, és kidolgozzanak-e egy B tervet.

Emlékeztetett: az unióban napirenden van, hogy adjanak-e ötvenmilliárd eurót Ukrajnának.

 

ZSAPAROV, Szadir; ORBÁN Viktor; ERDOGAN, Recep Tayyip; TOKAJEV, Kaszim-Zsomart
A miniszterelnök szerint Törökország nélkül nem lehet elképzelni egy fenntartható európai biztonsági struktúrát.
Fotó: Fischer Zoltán / MTI

Orbán Viktor szerint ez annak a jele, hogy a többség még mindig azt gondolja, az előző, már megbukott startégiát kell folytatni, azt kell finanszírozni. A miniszterelnök hozzátette, ez a vita nagy feszültséget okoz az európai országok között, és legalább két hónapig fog tartani.

Tájékoztatom az elnök urakat, hogy Magyarország egy B tervet szorgalmaz, amely tűzszünetre, béketárgyalásokra és egy új európai biztonsági architektúra felépítésére irányul, és amely megnyugtató Ukrajna számára is, és elfogadható az oroszoknak is

– mondta a kormányfő.

Orbán Viktor hangot adott azon meggyőződésének, hogy az új európai biztonsági architektúrában Törökországnak, és Törökországon keresztül a türk világnak is meg kell jelennie, mert Törökország nélkül nem lehet elképzelni egy fenntartható és hosszú távú európai biztonsági struktúrát.

ORBÁN Viktor
Orbán Viktor és Ilham Alijev azeri elnök a csúcstalálkozón. 
Fotó: Fischer Zoltán / MTI

Közölte, a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Türk Államok Szervezetének szerepe felértékelődik; a türk államok eddig képesek voltak mérsékelni a konfliktusokat, csökkentették az eszkalációs kockázatokat.

Ezt a politikát Magyarország továbbra is szeretné erősíteni a Türk Államok Szervezetében

– hangsúlyozta. A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország készen áll a Türk Befektetési Alap munkájában való részvételre, s fenntartja a korábbi vállalását a százmillió eurós hozzájárulásra.

Megköszönte, hogy hazánk csatlakozhatott a zöld pénzügyi tanács munkájához, és emlékeztette a tanács tagjait arra, hogy

Magyarország azon húsz ország közé tartozik a világon, amelyeknek úgy nő a GDP-je, hogy közben csökken a károsanyag-kibocsátása.

 

Szijjártó Péter: a hidegháború lezárulta óta ma van a legrosszabb formában a világ biztonsága

A külügyminiszter szerint a terrorfenyegetettség felerősödött Európában, ami közvetlen következménye a Brüsszel által erőltetett, számos nyugat-európai országban párhuzamos társadalmak létrejöttét eredményező migrációs politikának.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.