Az elmúlt időszak globális fejleményei viharosak voltak, és az európai politikát súlyos kihívások uralják – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Asztanában, a Türk Államok Szervezetének 10. csúcstalálkozóján.
Fotó: Fischer Zoltán / MTI
Orbán Viktor a találkozón elmondott beszédében úgy fogalmazott: nehéz dilemmákkal szembesülünk, és a válaszok, amelyeket Európában adni fogunk, erős hatással lesznek a türk világ és a kontinens kapcsolatára.
A miniszterelnök kijelentette, hogy európai nézőpontból a globális biztonság a hidegháború vége óta most van a legrosszabb állapotban. Soha nem volt a helyzet olyan nehéz és bonyolult az elmúlt harminc évben, mint most – húzta alá.
A kormányfő emlékeztette a tanács résztvevőit, hogy másfél éve tart az orosz–ukrán háború , a Közel-Keleten fegyveres konfliktus van, az országaiban a terrorfenyegetettség egyre súlyosabb.
Beszélt arról is, hogy a migráció lökéshullámait nem tudják megállítani Európa határainál, az egyetlen kivétel ez alól Magyarország.
Hozzátette: a világgazdaság rövid időn belül kétszer is fejre állt, egyszer a Covid, egyszer az ukrajnai háború miatt, miközben megemelkedtek az energiaárak, ami súlyosan rontja az európai versenyképességet.
Az európai dilemma úgy hangzik, hogy mi Európa érdeke, a világgazdaság blokkosítása, vagy a globális összeköttetések, a konnektivitás fejlesztése
– fogalmazott Orbán Viktor.
Kifejtette, az egyik irányzat a blokkosodás felé szeretné tolni Európát: először elvágták a kontinens gazdaságának alapját európai–orosz gazdasági együttműködés szálait, és azon vitatkoznak, hogy a keleti kapcsolatokat – ideértve a kínait is – korlátozzák-e. A kormányfő kitért az ukrán–orosz háborút övező európai vitára, megjegyezve, hogy ez mindenki számára, aki a kontinensen él, beleértve a magyarokat is, közvetlen kockázatot jelent.
Eltelt másfél év, és azt kell mondjam, nyilvánvaló, hogy az eddigi európai stratégia kudarcot vallott
– emelte ki. Hozzáfűzte, a terv az volt, hogy Ukrajna harcol, mi, nyugatiak, adjuk a pénzt és a fegyvereket, így Ukrajna győz, Oroszország pedig veszít a csatamezőn, változások lesznek Moszkvában, és az új orosz vezetéssel meg lehet majd állapodni.
A miniszterelnök szerint ez egy ambiciózus és logikus terv volt, de nem működik, ezért most az a kérdés uralja az európai politikát, hogy szembenézzenek-e a realitásokkal, és kidolgozzanak-e egy B tervet.
Emlékeztetett: az unióban napirenden van, hogy adjanak-e ötvenmilliárd eurót Ukrajnának.
Fotó: Fischer Zoltán / MTI
Orbán Viktor szerint ez annak a jele, hogy a többség még mindig azt gondolja, az előző, már megbukott startégiát kell folytatni, azt kell finanszírozni. A miniszterelnök hozzátette, ez a vita nagy feszültséget okoz az európai országok között, és legalább két hónapig fog tartani.
Tájékoztatom az elnök urakat, hogy Magyarország egy B tervet szorgalmaz, amely tűzszünetre, béketárgyalásokra és egy új európai biztonsági architektúra felépítésére irányul, és amely megnyugtató Ukrajna számára is, és elfogadható az oroszoknak is
– mondta a kormányfő.
Orbán Viktor hangot adott azon meggyőződésének, hogy az új európai biztonsági architektúrában Törökországnak, és Törökországon keresztül a türk világnak is meg kell jelennie, mert Törökország nélkül nem lehet elképzelni egy fenntartható és hosszú távú európai biztonsági struktúrát.
Fotó: Fischer Zoltán / MTI
Közölte, a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Türk Államok Szervezetének szerepe felértékelődik; a türk államok eddig képesek voltak mérsékelni a konfliktusokat, csökkentették az eszkalációs kockázatokat.
Ezt a politikát Magyarország továbbra is szeretné erősíteni a Türk Államok Szervezetében
– hangsúlyozta. A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország készen áll a Türk Befektetési Alap munkájában való részvételre, s fenntartja a korábbi vállalását a százmillió eurós hozzájárulásra.
Megköszönte, hogy hazánk csatlakozhatott a zöld pénzügyi tanács munkájához, és emlékeztette a tanács tagjait arra, hogy
Magyarország azon húsz ország közé tartozik a világon, amelyeknek úgy nő a GDP-je, hogy közben csökken a károsanyag-kibocsátása.
Szijjártó Péter: a hidegháború lezárulta óta ma van a legrosszabb formában a világ biztonságaA külügyminiszter szerint a terrorfenyegetettség felerősödött Európában, ami közvetlen következménye a Brüsszel által erőltetett, számos nyugat-európai országban párhuzamos társadalmak létrejöttét eredményező migrációs politikának. |
