Új erőműveket épít a kormány – így állnak a beruházások

Részletesen beszélt a januárban induló új napelemes pályázatról, a téli fűtési szezonról, az energiafelhasználás csökkenéséről és még egy lényeges pontról: új erőművek építéséről Magyarországon, az Országgyűlés gazdasági bizottságában történt éves meghallgatásakor, Lantos Csaba Energiaügyi minszter.

Milyen új erőművek épülnek Magyarországon?

Lantos Csaba először is hangsúlyozta, hogy soha ennyi pénz még nem folyt annak a kutatásába, hogy hogyan lehet tárolni az áramot. Ez a fő csapásirány a világban, és Magyarország sem maradhat le. Nagy kihívás, de már kiírtak egy ipariakkumulátor-pályázatot 440 megawattnyi kapacitásra azért, hogy tudják hol tárolni, amit megtermelnek napközben. 

Ezek után részletesen kitért azokra az új erőművi kapacitásokra, amelyeket a kormány középtávon megépítene. Első körben bejelentette, hogy 

1. már a megvalósíthatósági tanulmány fázisában van a szivattyús-tározós erőmű koncepciója. Ez egy hosszú, tízéves projekt lesz, mivel jelentős fizikai létesítményről van szó. Reméli, hogy jövő év végére már lesznek helyszínjavaslatok. Európában már csak hat olyan ország van, ahol nem működik ilyen, Magyarország az egyik.
2. Beszámolt arról is, hogy a nagy gázturbinás erőművek tervei tenderfázisba értek, komoly nemzetközi verseny alakult ki a kivitelezésért. A végső ajánlattétel jövőre lehet esedékes, onnantól számítva három és fél év, mire elkészülnek. 
3. A mátrai szenes erőmű helyett is ilyen fog működni. Amikor ez meglesz, akkor fogják a szenes létesítményt lekapcsolni. Ígéretet tett rá, hogy a munkahelyeket megtartják: hulladékerőművet és naperőművet is telepítenek oda annak érdekében, hogy az ottani ipari park fejlődhessen.
4. Kulcskérdésnek nevezte a szuverenitást az energetika területén. Ennek része, hogy kinyerjék azt az energiát, amely megtermelhető a magyar földből. Ennek talán a legfontosabb szegmense a geotermia, amelynél nagyot léptek előre azzal, hogy március 1-jétől új szabályozás lépett életbe. Megnőtt az érdeklődés, néhány fúrás is megkezdődött. Szeretnék, hogy a geotermia a 10 százalékos arányát a távhőben jócskán megnövelje. Számos új kutatási engedélyt is kiadtak, de ezek az erőművek kicsi, 2-4, legfeljebb 20 megawattos kapacitásra lehetnek majd képesek.
5.  És végül beszélt a szélkapacitásokról is. Úgy fogalmazott, hogy hosszú küzdelem után sikerült megállapodni az EU-val, így lehetővé válik, hogy Magyarországon is lehessen szélenergiát hasznosítani bizonyos korlátok között. Ezzel arra utalt, hogy az eddigi 12 kilométeres védősáv (eddig lakott településtől legfeljebb ilyen távolságban lehetett volna szélkerekeket telepíteni, de ilyen pont nem volt Magyarországon) 700 méterre csökken.

Közölte, hogy állami támogatásokat ilyen projektekhez nem adnak, ezek csak piaci alapon jöhetnek létre. Szerinte az a realitás, hogy legfeljebb 1500 megawattnyi szélkapacitás keletkezhet itthon. Ennek versenyképességi okai vannak, ugyanis a magyar szélkerekek nem tudják felvenni a versenyt a tengeri szélkerekekkel, amelyek sokkal olcsóbban termelnek.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy új szélparkok 2029 előtt biztosan nem jöhetnek létre, mivel annyira leterhelt a hálózat. Ez nem szélspecifikus dátum, új napelemparkok sem születhetnek addig. Az évtized végéig tehát nem adnak ki új engedélyeket, de ez nem jelenti, hogy a piac addig ne létezne. Számos korábban kiadott engedély ugyanis új gazdát keres, az ezekkel való kereskedés beindulhat tehát, amint megjelenik a szükséges rendelkezés.