A kelet-közép-európai régió hat vizsgált országából Romániában nőtt a legnagyobb mértékben azok aránya, akik úgy érzik, hogy anyagi helyzetük javult az utóbbi időben, míg a magyarok a legborúlátóbbak táborát erősítik. A legtöbbet a csehek tesznek félre havonta, míg a legkevesebbet a szerbek tudják megspórolni. A régióban általánosnak mondható, hogy akinek megtakarítása van, az elsősorban a váratlan helyzetekre igyekszik felkészülni, a pénzüket pedig inkább a bankoknál, elsősorban megtakarítási- vagy folyószámlán tartják.
Az Erste Csoport Ausztrián kívüli hat kelet-közép-európai ország (Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia) piacából a horvát válaszadók 53 százaléka érzi úgy, hogy romlott az anyagi helyzetük az utóbbi 2-3 évben. A vizsgált országok közül ez a legnagyobb arány. Itthon sem sokkal jobb a helyzet:
a magyarok 52 százaléka látja sötétebben a pénzügyeit, ráadásul a legnagyobb visszaesést is Magyarországon mérték, egy évvel korábban még csupán 44 százalék gondolta úgy, hogy rosszabbul él.
Ezzel szemben Romániában sokan javulást érzékelnek anyagi helyzetükben: az egy évvel korábbi 38 százalékról 29 százalékra csökkent azok aránya, akik pénzügyi helyzetük romlásáról számoltak be, míg kifejezett javulásról 6 százalékponttal többen, 24 százalék nyilatkozott.
Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy „az emberek igyekeznek ugyanannyit vagy többet félretenni, mint korábban”. A nemrég zárult „Félreteszek” kampány is támogatta az Erste ügyfeleit abban, hogy az élethelyzetükhöz igazodva tudjanak tudatos befektetési döntést hozni.
Ennek eredményeként az Erste ügyfeleinek körében tíz százalékkal nőtt a megtakarítási, befektetési termékek ismertsége.
A nagy többség minden országban fontosnak tartja, hogy félretegyen. A legnagyobb arányban a szlovákok (86 százalék) gondolják elengedhetetlennek, hogy megtakarítsanak, míg a sor végén a szerbek (68 százalék) állnak – a magyarok esetében ez az arány 82 százalék. A legtöbbet a csehek tesznek félre, átlagosan 144 eurót havonta. Őket a szlovákok követik 125 euróval, de a magyarok is felfértek a dobogóra 106 euróval.
A hat régiós országban csak Magyarországon (55 százalék) és Szlovákiában (52 százalék) vannak többségben azok, akik minden hónapban ugyanannyit tesznek félre, a többi országban a nagy többség annyival növeli megtakarításait, amennyit a hónap vagy az év végén meg tud spórolni.
Ráadásul a magyaroknál nőtt a legtöbbet a félretett pénz összege, tavalyhoz képest 23 eurót, ami 28 százalékos növekedést jelent.
Az utóbbi évek válságai felértékelték a megtakarítások fontosságát. A nehézségek ellenére a legtöbb vizsgált országban legalább ugyanannyit vagy többet tesznek félre az emberek most, mint a koronavírus-járvány előtt. Egyedül Szerbiában voltak valamivel többen (51 százalék) azok, akik csökkenő megtakarítási lehetőségről számoltak be, de a helyzet Magyarországon sem volt sokkal jobb (49 százalék).
A korábban megszokottnál nagyobb ütemű áremelkedések más országokban is okoztak nehézséget, az idei felmérésben azonban Csehországban, Szlovákiában és Romániában már csökkent azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy erősen érinti őket a magas
A drágulást leginkább megérzők aránya Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, és messze a magyarok mondták a legnagyobb arányban (56 százalék), hogy nagyon érinti őket az árak emelkedése.
A legtöbben továbbra is elsősorban a családtagok véleménye alapján, illetve az interneten kutakodva igyekeznek tájékozódni befektetési döntések előtt, Szerbia kivételével azonban minden országban nőtt a nyitottság arra, hogy banki tanácsadóktól kérjenek segítséget. A felkészült tanácsadókra szükség is van, mivel saját bevallásuk szerint a magyarok egyharmada egyáltalán nem mozog komfortosan a pénzügyi témákban, banki termékekben, a régióban ennél csak a szerbek szerepeltek rosszabbul. Érdekes, hogy a tőkenyereség után fizetett fogalmával ugyanakkor a magyarok vannak leginkább tisztában, ami valószínűleg a megtakarítások után kivetett szociális hozzájárulási adó nyári bevezetésének köszönhető.
Az Eurostat múlt héten közölte EU országaira vonatkozó egy főre jutó fogyasztási adatokat. A rangsorban hazánk évek óta a hátsó mezőnyben helyezkedik el. Ez idén sem volt másképp. Az uniós átlaghoz viszonyított vásárlóerőparitáson mért mutató szerint Magyarország a 71 százalékos szintjével utolsó előtti helyet foglalta el 2022-ben, egyedül Bulgáriát sikerült megelőznie.
