Tényleg Magyarország a második legszegényebb az EU-ban? – csak ha félreértelmezzük az adatokat
„Tény, hogy Magyarország az Európai Unió szegényebb országai közé tartozik, de nem a második legszegényebb. Ezt csak akkor tudnánk így kijelenteni, ha olyan mutatót választunk, amely nem erre van kitalálva” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Az Eurostat múlt héten közölte EU országaira vonatkozó egy főre jutó fogyasztási adatokat. A rangsorban hazánk évek óta a hátsó mezőnyben helyezkedik el. Ez idén sem volt másképp.
Az uniós átlaghoz viszonyított vásárlóerőparitáson mért mutató szerint Magyarország a 71 százalékos szintjével utolsó előtti helyet foglalta el 2022-ben, olyan országok mögött, mint
- Románia (86 százalék),
- Lengyelország (87 százalék), vagy
- Szlovákia (77 százalék).
Egyedül Bulgáriát (69 százalék) sikerült megelőznünk.
A sajtóban megjelent értékelések szerint mindez azt bizonyítja, hogy hazánk az unió második legszegényebb országa. A közgazdász rámutat, ez téves értelmezése a statisztikai adatoknak.
Ha valakinek a gazdagságát akarjuk megnézni, akkor azt vizsgáljuk meg, hogy mije van, esetleg mennyit keres. Tehát még véletlenül sem az alapján ítéljük meg valakinek a jövedelmi helyzetét, hogy a műszaki boltban csak egy billentyűzetet vesz, mert épp arra van szüksége, vagy valami nagyobb értékűt, például LED-tévét, hitelre
– magyarázta Regős.
Hangsúlyozta: ugyanígy nem ítéljük meg a gazdagságot aszerint sem, hogy mennyit költ beruházásra, azaz éppen épít-e új házakat. Valami hasonló történik az országok összehasonlításánál is: itt is vannak olyan mutatószámok, amelyeket „erre találtak ki”. Ezek lehetnek akár szegénységi adatok vagy még gyakrabban a megtermelt jövedelem egy főre jutó értéke, az eltérő árszínvonalak miatt általában vásárlóerő-paritáson mérve.
Van alkalmasabb mutató a gazdagság mérésére
A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint, ha egy ország szegénységét vagy gazdagságát akarjuk megvizsgálni, akkor ezt általában az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-vel szoktuk megtenni. Ezt a mutatót is lehet természetesen bírálni akár a vásárlóerő-paritás számítása miatt, akár azért, mert nem a GNI-t alkalmazza, de mégis ezt szokás használni.
Ha ezt a mutatót nézzük, akkor hazánknál 6 szegényebb ország található az Európai Unióban a 2022-es adatok alapján: Románia, Horvátország, Lettország, Szlovákia, Görögország és Bulgária.
Ha pedig a vásárlóerő-paritástól eltekintünk és csak az egy főre jutó GDP-t vesszük figyelembe, akkor is
- Horvátország,
- Lengyelország,
- Románia és
- Bulgária számít szegényebbnek hazánknál.
Egy másik mutató lehet a szegénység kockázatának kitettek aránya – az Eurostat ezt használja a szegénység mérésére, és még az Európai Bizottság is erre vonatkozóan határoz meg 2030-ra csökkentési célokat. Itt szintén a 2022-es adatok a legfrissebbek, amelyek alapján Magyarországon a szegények aránya tavaly 18,4 százalékot tett ki. Ennél magasabb eredményeket regisztráltak 17 országban. Utóbbi azt jelenti, hogy az uniós tagállamok jelentős részében – bár az átlag sokkal jobban él – arányaiban több a szegény. Különösen kedvezőtlen a helyzet Romániában és Bulgáriában, ahol a szegények aránya 34,4, illetve 32,2 százalék.
A hitelezéssel égették meg magukat a magyarok
Az sem szabad elfelejteni, hogy 2008-as válságot megelőzően a magyar háztartások jelentősen eladósodtak: akkor is hitelhez folyamodtak, ha az nem bizonyult jó döntésnek, és ezt már a felvételekor is látni lehetett.
„Ez az időszak szerencsére elmúlt, igaz, hogy nem csak a lakosság hozzáállásán múlott, mert az adósságfék-szabályok is akadályozzák a túlzott eladósodást. Mostanában inkább az alacsony adósságállomány miatt szoktak aggódni, hiszen ez visszább fogja a gazdasági növekedést” – jegyezte meg Regős. Hangsúlyozta: a magyar hitelfelvételi kedv alacsonyabb a régiós országokhoz képest, ami egyrészt több tényezőből adódik, másrészt nem csak a mostani magas kamatkörnyezetre igaz. Szerinte ebben szerepet játszik a bankokkal szembeni alacsony bizalom, a rossz múltbeli tapasztalatok (devizahitelek), illetve az alacsony kockázatvállalási hajlandóság is.
Kevesebbet fogyasztunk, többet takarítunk meg
Bár hazánk az Európai Unióban nem tartozik a legnagyobb megtakarítók közé, arányaiban mindenképpen többet takarítunk meg régiós összevetésben, mint közvetlen versenytársaink. Ezért is lehet Regős szerint a jövedelem és a fogyasztás alapú számítás között rangsorbeli eltérés.
Ami a konkrét adatok illeti, Csehország az egyetlen, ahol nagyobb a megtakarítási ráta (16,4 százalék), miközben Szlovákiában 5,3, Lengyelországban mínusz 0,8, Észtországban 0,2, Lettországban 3,5, Litvániában pedig 4,9 százalék. Románia és Bulgária a mutató vonatkozásában viszont nem közölnek adatot.
