Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa novemberi ülésén az alapkamat 75 bázispontos csökkentéséről a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint. A november 21-i ülésen a kamatfolyosó két szélét is 75 bázisponttal mérsékelték, az alapkamat így 11,50 százalékra mérséklődött, az egynapos jegybanki fedezett kamatlába 12,50 százalékra csökkent, az egynapos jegybanki betét kamatlába pedig 10,50 százalékra csökkent.
A Monetáris Tanács tagjai egyöntetűen úgy vélték, hogy az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé teszi az alapkamat csökkentését. A jegyzőkönyv szerint a Monetáris Tanács lépésről lépésre, körültekintően, adatvezérelt módon dönt, kiemelt figyelmet fordítva a bejövő adatok, az inflációs pályát befolyásoló tényezők és a kockázati környezet alakulására.
Ugyanakkor hangsúlyozták: a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják.
2023 harmadik negyedévében a bruttó hazai termék 0,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, ugyanakkor az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye már 0,9 százalékkal emelkedett.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az ország külső egyensúlyi pozíciója gyors és jelentős javulást mutat, és előretekintve a folyó fizetési mérleg egyenlege a korábban vártnál is nagyobb mértékben javulhat. A folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a 1 százaléka alá mérséklődik, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul.
A tanácstagok általános értékelése szerint a magyar makrogazdasági fundamentumok javulása több területen is folytatódott. Változatlanul széles körben jellemző a hazai jelentős csökkenése.
Több döntéshozó rámutatott, hogy októberben a korábban vártnál hamarabb került ismét egy számjegyű tartományba az infláció: a januári 25 százalék feletti csúcsérték óta mindössze 9 hónap telt el.
Kiemelték azt is, hogy az októberi inflációs és maginflációs adat a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzési sávjának kedvezőbb, alsó felében volt. A tanácstagok megítélése szerint az októberi inflációs adatok igazolják, hogy a szigorú és fegyelmezett monetáris politikának kulcsszerepe van a dezinflációs folyamatban, amihez a kormány piaci versenyt erősítő lépései, a tavalyinál alacsonyabb nyersanyagárak és a visszafogott belső kereslet is hozzájárul.
A döntéshozók egyetértettek abban, hogy az infláció és a maginfláció csökkenése folytatódik. A decemberi infláció már 7 százalék körül alakulhat. A tanács egybehangzó véleménye szerint a dezinflációt 2024-ben is folytatni kell.
Bár a nagyobb európai és amerikai elemzőházak még mindig megosztottak abban a kérdésben, hogy az Európai Központi Bank és a Federal Reserve milyen ütemben kezd majd hozzá a kamatcsökkentési ciklushoz, és mikor lesz az első kamatvágás, van egy régió, ahol szinte egyeznek a tőkepiaci szakértői vélemények. Ez történetesen a kelet-közép-európai térség, ahol a cseh, lengyel és magyar kamatpályát is szinte azonosan látják a 2024-re kitekintő elemzői összefoglalók.
