A jövő év első negyedében a magyar munkáltatók 31 százaléka bővíteni tervezi a munkaerőkeretét, miközben csökkentést 21 százalékuk jelez előre. Az álláskeresők ebben az időszakban főként az IT, a pénzügyi és az ingatlanpiaci területen működő cégeknél számíthatnak élénk munkaerő-keresletre – derül ki a Manpower Magyarország kedden közzétett munkaerőpiaci előrejelzéséből.
A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított nettó foglalkoztatási mutató (NFM) 10 százalékos átlagos értéket ért el, ami ugyan 2 százalékponttal elmarad az előző negyedéves értéktől, az egy évvel korábbi, mínusz 10 százalékos szintnél azonban 20 százalékponttal magasabb. Ezzel a 41 vizsgált ország közül Magyarországon javultak legnagyobb mértékben a cégek létszámváltoztatási várakozásai éves alapon.
A 12 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes régiókat vizsgálva nagyok az eltérések. A legszélesebb körben a Dél-Alföldön (NFM: 21 százalék) és az Észak Alföldön (17 százalék) várnak létszámbővülést, de Közép-Magyarországon (13 százalék), Budapesten (13 százalék) és Észak-Magyarországon (11 százalék) is az országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai. Ugyanakkor a Dunántúl régióiban borúsabbak a kilátások: a Dél-Dunántúlon (mínusz 8 százalék) többen számítanak elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre, a nyugati országrész többi területén pedig sem számottevő növekedés, sem csökkenés nem várható.
A ManpowerGroup a világ 41 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 525 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2024 első negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.
Az egyes szektorokat vizsgálva szintén számottevő eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást az IT (NFM: 39 százalék), illetve a pénzügy és ingatlan (29 százalék) ágazatokban várják, de átlag felett bővíthetnek létszámot a kommunikációs szolgáltatások (17 százalék), a logisztika és autóipar (17 százalék), valamint az alapanyag- és feldolgozóipar (13 százalék) területén is. A legkisebb mértékű bővülésben az egészségügy és élettudományok (3 százalék), a fogyasztói javak és szolgáltatások (2 százalék), illetve az energia és közmű (0 százalék), területén működő vállalatok, szervezetek bíznak.
Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a kis és közepes méretű vállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az ezer főnél nagyobb létszámú cégek.
A kérdésre, hogy mekkora nehézséget okoz az, hogy nyitott pozíciókat megfelelő képzettségű jelentkezők híján nem tudnak betölteni, a hazai cégek 73 százaléka számolt be több-kevesebb problémáról ezen a téren, jelentős nehézséggel emiatt csak 21 százalékuk küzd. A munkaerőhiány leginkább az IT, a gyártási, illetve a mérnöki munkakörökben jelentkezik.
A képzett munkaerő hiányát a cégek elsősorban a munkavégzés körülményeinek rugalmassá tételével, valamint a kínált fizetések emelésével és belépési bónuszokkal próbálják csökkenteni.
Bérversenybe a cégek 42 százaléka száll be ebből a célból, időbeli rugalmasságot (részmunkaidő, flexibilis munkaidőkeret) a válaszadók 33 százaléka alkalmaz, rugalmas munkavégzési hely biztosításával (távmunka, home office, hibrid munkavégzés) a cégek 29 százaléka él. A válaszadó munkáltatók 29 százaléka számolt be arról, hogy belépési bónuszt nyújt az újonnan belépők számára.
