Az év vége a karácsonyi bevásárlások miatt csúcsidőszakot jelent a kiskereskedelemben, a második roham pedig közvetlenül az ünnepek után indul. Ekkor jönnek a leárazások, illetve a balul sikerült ajándékokat is többen próbálják visszavinni a boltokba.
Fotó: Csapó Balázs
Mindig akadnak azonban olyan problémák, amlyek az egyébként is nehézkes eseteket tovább bonyolítják: összeszedtük, mire érdemes figyelni a leárazások idején, illetve, mi a teendő a nem tetsző, nem működő karácsonyi ajándékokkal.
Évi 400 millió dolláros felesleg
Az első és legfontosabb lépés, hogy mindenki megfontoltan és átgondoltan kezdjen bele bármilyen ajándékvásárlásba. Azaz érdemes elkerülni a felesleges tárgyak vásárlását, ha valaki nem biztos benne, mit szeretne a másik. Rosszul elsült meglepetésekből ugyanis minden évben rengeteg hulladék keletkezik az ünnepek alatt.
Az ING nemzetközi kutatása szerint például 2018-ban, még a pandémia előtt, megközelítőleg 10 millió darab nem kívánatos ajándékot kaptak az emberek világszerte karácsonykor, mintegy 400 millió dollár értékben. A listán előkelő helyen végeztek a különféle gyertyák, a pizsamák, papucsok, fehérneműk és zoknik.
A nem tetsző ajándékokkal pedig sokszor a különböző jótékonysági boltokat árasztják el.
Ezeknek jelentős részét soha nem értékesítik: évente átlagosan 60 ezer balul elsült karácsonyi meglepetés kerül a szeméttelepekre.
Többen kerültek fel a listára
Az ajándékozás mértéke pedig valószínűleg egyik évben sem csökken, a vásárlók még inflációs időkben is kitesznek magukért. Tanulságos a koronavírus-járvány utáni első év: 2021-ben több embernek terveztünk ajándékot vásárolni, mint egy évvel ezelőtt. A megkérdezettek 2021-ben ugyanakkor egy ajándékra átlagosan 9017 forintot szántak, ami közel 600 forinttal kevesebb mint tavaly. Viszont míg 2020-ra átlagosan 8-ról 5-re csökkent a megajándékozottak listája, addig 2021-ben átlagosan 7 embernek terveztek karácsonyi ajándékot vásárolni a válaszadók – állt az Árukereső.hu és a GKI Digital kutatásában. A karácsonyi ajándékokra szánt keret pedig átlagosan 60 ezer forint körül alakult. A felmérés szerint egyébként 2020-ban – a járvány előtti évekhez hasonlóan – a szórakoztató elektronikai cikkek voltak a legnépszerűbbek, ezeket követik a ruházati cikkek és a játékok.
Jönnek a leértékelések
Az ünnepek után pedig újabb alkalmat adnak a vásárlásra a különböző leértékelések, ugyanis a legtöbb kereskedőnél karácsony után – sőt valahol már karácsony előtt – alacsonyabb árakon érhetőek el a termékek egy része. 2019-ben például az amerikai vásárlók közel 70 százaléka mondta azt, hogy vásárol az ünnepek után, és 50 százalék kifejezetten a leárazásokat használja ki.
Fotó: Laufer László
Bármilyen csábító is egy leértékelés, a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) mindeképpen azt javasolja, hogy az ünnepek utáni leárazást is kellő körültekintéssel kezelje mindenki, és csak akkor és azt vásárolja meg, amire valóban szüksége van. A leértékelések sokszor nagyon csábítóak tudnak lenni, de nem árt észnél lenni és az egyébként is érvényes „szabályokat” betartani. Azaz például csak megbízható kereskedőtől vásároljunk.
A többi kereskedő áránál lényegesebben olcsóbban kínált termékek esetében megalapozott lehet a gyanakvás.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az akciókkal visszaélő cégeket rendszeresen bírságolja,
Nem tetszik, nem működik, nem jó a méret
Ha minden körültekintés ellenére hiba csúszott a gépezetbe és valaki olyan ajándékot kapott, amit valamiért nem tud használni, érdemes néhány dologgal tisztában lenni. A karácsonyi ajándékok visszacserélése ugyanúgy működik mint bármilyen más terméké. A cserét pedig meglehetősen sokan próbálják meg az ünnepek után.
Fotó: AFP
Egy fizikai boltban vásárolt termék esetében a kereskedőt nem kötelezi jogszabály, hogy visszavegyen egy olyan árut, ami nem hibás. Ha például egy ruhát azért vittek vissza, mert nem jó a mérete vagy nem tetszett a színe, akkor a gyakorlat boltonként eltérő. A vásárlási bizonylat bemutatásával sok esetben akár 30 napon belül is ki lehet cserélni az adott terméket egy másikra.
Ha ennél nagyobb gond van az ajándékba kapott termékkel, azaz ha olyan hiba merül fel, amely feltehetően gyártási eredetű, akkor minőségi kifogással lehet élni.
Abban az esetben pedig, ha a megvásárolt termékről lényegében azonnal kiderül, hogy hibás, akkor él a jótállás, köznapi nevén a garancia: a kereskedő három munkanapon belül köteles kicserélni a terméket. Az akciós termékekkel ugyanez a helyzet: hiba esetén a kereskedőnek kell cselekednie.
Először a kereskedőhöz forduljunk
Ha panaszunk van, első lépésben mindenképpen az adott kereskedőnél vagy szolgáltatónál kell megpróbálni rendezni, csak akkor lehet innen továbblépni, ha ez nem sikerült.
Érdemes figyelni arra, hogy bár telefonon is érvényes, a panaszt lehetőleg mégis írásban nyújtsuk be, hiszen az írásos panasz könnyebben dokumentálható, és egyszerűbbé teszi a későbbi ügyintézést, hivatkozást is.
Mindig tegyük egyértelművé, hogy panasszal élünk, mert jogszabály a panaszra vonatkozóan írja elő a pénzügyi szolgáltatók számára a meghatározott határidőn belüli, főszabályként 30 napos válaszadási kötelezettséget.
Fotó: Pesthy Márton
Ha kérdést a kereskedővel nem sikerül megnyugtatóan rendezni, akkor a kereskedő után jelenleg három intézményhez fordulhatunk. Fogyasztóvédelmi jogszabálysértés esetén a fogyasztóvédelmi hatóság, egyéni ügyekben a békéltető testületek, határon átnyúló fogyasztói jogvita megoldásában pedig az Európai Fogyasztói Központ segít.
Online más szabályok érvényesek
Más a helyzet az online vásárlásokkal: ebben az esetben jogszabály garantálja a 14 napos elállási jogot a vásárlónak a termék átvételétől számítva. Az előbbi példánál maradva, egy online megvásárolt farmert akkor is vissza lehet küldeni, ha az méretben jó, de nem tetszik a színe. A vásárlásokat tehát érdemes megfontolni, a nagyobb beruházások például a műszaki termékek vagy matracok vásárlása előtt a termék ára mellett annak megbízhatóságát is ellenőrizzük.
