Milyen novemberre számítanak az Euronicsnál?
Rekordárukészlettel készültünk, ugyanis érezzük a vásárlói aktivitást. Azt gondolom, hogy ez az időszak sokakat csábít vásárlásra és ebben az időszakban a fogyasztók talán bepótolják az elhalasztott háztartási beszerzéseket. A forgalmi adataink közelítenek a tavalyi számokhoz és jól látszódik a vásárlói aktivitás erősödése, de jelen van az árcsökkenés és a lefelé vásárlás is. Amit viszont látunk a piacon, hogy a korábbi időszakban a csip és konténerhiány miatt tíz vásárlóra jutott hét termék, ez a tendencia most megfordult: hét vásárlóra jut 10 termék. Nem véletlen tehát – hiszen mások is látják ezeket a trendeket –, hogy a legtöbb cég előre hozta a promócióit, akcióit így ez egy rendkívül kedvező időszak a vásárláshoz.
Említette, hogy van lefelé vásárlás, hogyan alakulnak most a kosárértékek?
A korábbi időszakban két számjegyű csökkenéseket szenvedett el a piac, az átlagárak növekedtek, a vásárlási hajlandóság pedig csökkent.
A vásárlásokat elhalasztották a fogyasztók. Most azonban, ahogy mondtam, látszik az aktivitás erősödése, emellett pedig az árak csökkennek.
Ebben a forint erősödése játszik szerepet, vagy a felkínált termékek műszaki tartalma, ezzel együtt pedig az ára alacsonyabb?
Nyilvánvaló, hogy a stabil 380 forintos euró kiszámítható környezetet jelent a beszerzéseknél, így hatással van a mi árképzésünkre is. De azt fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi árfolyamszint csak 3-6 hónap alatt érezteti a hatását – aki a Távol-Keletről rendel, annak ez 6-9 hónapot jelent. Ráadásul a kiskereskedelem költségszerkezete, az olcsóbb energia, vagy a forint erősödése miatt olcsóbb bérleti díjak (hagyományosan euróban számolják a bérbeadók az árakat) ellenére sem lett kisebb. Tehát az átlagárak csökkenése jellemzően a lefelé vásárlásból tevődhet össze.
De ez nem ennyire egyértelmű, ugyanis az átlagárak változása nagyban függ a kategóriapreferenciáktól is. Ez az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Például új kategóriák jelentek meg, az automata kávéfőző gépektől kezdve, a konyhai robotgépeken, vagy akár az airfryereken keresztül, a kéziporszívókig.
Más területen például sokkal több olyan eszközt keresnek a vevők, ami az energiatakarékossággal, vagy az alternatív hűtés-fűtés rendszerekkel függ össze. Ezek nem olcsó termékek. És van egy másik hatás: egyre kevesebb az ad hoc impulzív döntés.
A műszaki piacon is van impulzusvásárlás?
A kisebb értékű termékeknél igen. De nagyon érdekes a piac, mert a fogyasztók simán megvásárolnak nagy értékű terméket is (nem függ össze a háztartási beszerzések elhalasztásával), ha az képes kiváltani egy-egy szolgáltatás nyújtotta élményt. Például annyira elszálltak az éttermi árak, hogy simán szembe lehet állítani egy-egy éttermi élményre (esti időtöltésre) kifizetett összeget egy játékkonzol árával, illetve az utóbbi által nyújtott élmények egyszeri árát 4-5 éttermi élménnyel. Az impulzusvásárlás karácsonykor egyébként különösen jellemző. Az ünnepek előtt nagyon sok rendelést kapunk, és szeretnénk biztosítani, hogy azok időben célba érjenek, ezért a december 19-ig leadott rendeléseket még karácsony előtt kiszállítjuk.
Ezt a vásárlói magatartást nevezte annak idején a GfK otthonalizációnak.
Nyilvánvalóan komoly szociológiai és gazdasági érvek húzódnak meg az egyes fogyasztói döntések mögött. Mi, mint Euronics meglehetősen széles portfólióval rendelkezünk, hogy az egyes igényeket kövessük. Sokszor kell váltanunk, hiszen a piac változik.
A Covid alatt a digitalizációs transzformáció volt a fókusz, ennek megfelelően a legmodernebb technológiát felvonultató infokommunikációs termékek hatalmasat „mentek” annak ellenére, hogy a termékek ára folyamatosan emelkedett.
Mi a szerepe ma a piacon a hagyományos boltoknak?
Alaposan megváltozott a piac, a digitalizáció mentén az ellátás, a logisztika átalakult. De azt is látjuk, hogy a vásárlók visszatértek a hagyományos üzletekbe, amelyek remek felületet biztosítanak egy-egy termékkihelyezésnek, a szakképzett eladók tanácsokat tudnak adni, és általában is egy olyan személyes élményt tudunk nyújtani a vásárlás során, amit online csupán az árral vagy a könnyű check-outtal tudunk biztosítani. Ugyanakkor nem tehetjük meg, hogy ne fejlesszük az online eléréseinket, a webáruházunkat.
Egyfajta csendes forradalom zajlik a kiskereskedelemben.
Van profit az online eladott termékeken?
Ez a kérdés rendszerint felmerül. Azt olvastam a GKID elemzésében, hogy az online piac növekedése lassult, a hagyományos kereskedelemhez mért forgalma – arányosan – csökkent. (A hagyományos boltok forgalma nagyobb mértékben nőtt, mint az online eladásoké, így a két piac közötti olló nyílt – A szerk.) Az online értékesítésnek nagy költségei vannak, amit, mint mondtam nem igen tudnak a kereskedők a vevőkre hárítani. Sőt a promóciós időszakban még magát a szállítási költséget is sokszor átvállalja a kereskedő – mi is –, de ma a piacon nem lehet megtenni, hogy nem vagyunk jelen a weben. Komoly összegeket költünk el az online értékesítés és ügyfélélmény fejlesztésére, erős fókuszt helyezünk most ezekre. Ma nem az a kérdés, hogy mennyivel tudja növelni az online értékesítés a forgalmat, hanem az, hogy a kereskedő mennyi vevőt tud megtartani vele, és hogyan tudja ez a csatorna növelni a vásárlási gyakoriságot és frekvenvciát.
