Nagy István Brüsszelben is kimondta, mit gondol az ukránok uniós csatlakozásáról
Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését, ugyanis nem tudnak versenyezni a nyugati nagytőke tulajdonában álló, több százezer hektáros ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb szabályok betartásával termelnek – jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben hétfőn.
A tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: az Európai Bizottság nem készített elemzést az esetleges ukrán uniós csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, de becslések szerint a közös agrárpolitikai (KAP) támogatások csaknem 30 százalékát az ukrán gazdaságok kapnák. Ennek következménye, hogy a többi tagállam, így a magyar gazdák támogatásai nagymértékben csökkennének – közölte.
Ukrajna esetleges uniós csatlakozásának az Európai Unió (EU) mezőgazdaságára gyakorolt hatásait a határ menti tagállamok gazdálkodói már a „saját bőrükön érzik”, hiszen a kereskedelmi akadályok lebontása miatt mezőgazdasági szempontból Ukrajna gyakorlatilag másfél éve a belső piac része – mondta.
A megnövekedett ukrán import okozta piaci zavarok kezelésében a határ menti tagállamok nem számíthattak az Európai Bizottságra, sőt, teljes hozzá nem értésre vall, hogy az uniós importtilalmat a betakarítás idején szüntették meg. Az erre válaszul nemzeti hatáskörben bevezetett intézkedések miatt pedig a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát. Magyarország már meg is kapta az erről szóló levelet – közölte Nagy István.
Az agrárminiszter arról tájékoztatott, hogy nem volt egyetértés a tagállamok között az új génkezelési technikákra vonatkozó uniós bizottsági javaslatról. Ez alátámasztja Magyarország azon álláspontját, mely szerint a megfelelő megoldás kidolgozásához több időre van szükség, illetve azt, hogy az élelmezésbiztonságot semmi sem veszélyeztetheti – jelentette ki.
Magyar oldalról szuverenitási kérdésnek tekintjük, hogy mi magunk dönthessük el, milyen technológiával előállított növényeket, illetve élelmiszert akarunk termeszteni, illetve fogyasztani a saját hazánkban
– fogalmazott Nagy István, majd hozzátette: a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy mit vásárolnak és mit fogyasztanak.
A növényvédő szerek használatának csökkentésére irányuló uniós bizottsági javaslattal kapcsolatban az agrárminiszter azt mondta: a javaslat elutasítása minősíti az Európai Bizottság dokumentumát. Az eddig elért eredményeket teljesen semmibe vevő, fűnyíróelv szerinti, kötelező csökkentési célok javasolt bevezetése, valamint a más érzékeny területekre vonatkozó tilalom együttesen súlyosan veszélyeztetné az EU élelmezésbiztonságát – szögezte le.
Nagy István kijelentette: a javaslat felelőtlen és elfogadhatatlan. Magyarország nem tartja szükségesnek, hogy olyan területen szülessen új szabály, ahol erre már nincs is igény, hiszen a kitűzött célok a hatályos jogi kerettel és gyakorlattal is elérhetők – mondta. „Ha a jog asztalánál akarják eldönteni, hogy mit kell tennie egy gazdálkodónak, abból mindig csak problémák és gondok származnak. Bízzák a gazdálkodást az európai gazdálkodókra” – fogalmazott a tárcavezető.
Az agrárminiszter végezetül közölte: a mézkeverékek származását érintően az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a származási helyét és a benne lévő méz pontos százalékos arányát. Nagy István elmondta, a szigorúbb előírásoknak köszönhetően egyértelmű lesz a vásárlók számára, hogy milyen országból származó mézek és milyen arányban találhatók az üvegekben. Ezáltal a vásárlók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, melyek vásárlásával nemcsak a magyar méhészeket, hanem a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják. A kötelező, pontos százalékot tartalmazó származásjelölés pedig hatékonyan segítheti a bizonytalan eredetű, kétes minőségű, az unión kívülről érkező mézek elleni fellépést – fejtette ki.
Nagy István reményét fejezte ki, hogy a szabályozás elfogadásával a magyar méhészek piaci helyzete is javulni fog, hiszen – mint kiemelte – a magyar méz kiváló minőségű, és semmilyen hozzáadott adalékanyag nem szükséges ahhoz, hogy természetes hatását ki tudja fejteni.
