Minden európai nemzetnek megvan a saját karácsonyi süteménye, mint a németeknek a stollen, a belgáknak a kalács, a franciáknak a kuglóf a magyaroknak a bejgli, az észak-olaszoknak a panettone – a felsorolás hosszú lenne. Az utóbbi az elmúlt években a reneszánszát éli főleg a kelet-közép-európai régióban, így az olasz-fun cseheknél, magyaroknál és lengyeleknél egyaránt, illetve nem szabad elfelejteni, hogy az olaszoknál is. Bizonyíték erre, hogy néhány éve a luxus márkagyártók is bekapcsolódtak a panettonebizniszbe, így a D&G, a Gucci és a Parada is. A Dolce & Gabbanánál a hivatalos oldalán (Magyarországra nem rendelhető), a másik kettőnél az Osteria, illetve a Marchesinél lehet panettonét rendelni, egész baráti 37-55-120 dolláros áron.
Azért baráti az ár, mert a kézzel készített termékek jelentős része (súlytól függően) 8-13 ezer forint, ami egy kalács esetében elgondolkodtató.
Miért drága?
A panettone elkészítése időigényes és aprólékos folyamat, amely magában foglalja a finom lisztek, tojás, cukor és vaj gondosan összeállított keverékét. Az időigényességet itt szó szerint kell venni: több mint egynapos folyamat a tészta kelesztésével, újraélesztésével és sütésével együtt. A kézzel készült kalácsokban ezt az élőmunkát kell megfizetni, így a neten találni még a D&G áránál is erősebbet. Ha itthon pékségben rendeli meg valaki, akkor ugyancsak súlytól függően 3000–6000 forint körüli árakra kell készülni.
Meg kell jegyezni, hogy a minőségi bejglik sem olcsóbbak, párban az ár, fél-kél filós esetében, 9-13 ezerig is elmehet.
De ennél vannak lényegesen olcsóbbak is, ami rendre szóbeszéd tárgya a hazai médiában. Például, hogyan lehet kihozni ezer forint alatt egy rúd bejglit. A válasz egyszerű, igazából sehogy.
Jellemző árak
Panettonéból általában félkilós kalácsokat lehet venni a boltban 1500 és 3000 forint körüli áron, a kilós termékek elmennek 5000-ig. A legmeglepőbb, hogy ma már az összes kiskereskedelmi láncban hozzáférhető a termék a hagyományos gyümölcskenyerek és bejglik mellett. Ráadásul a választék is nagy, van egész picitől kezdve gigantikus méretig, a szicíliai ízektől az északolaszig. A választék bősége azért furcsa, mert egy évtizede itthon egyáltalán nem volt jellemző a magyar élelmiszer-kereskedelemre, hogy ehhez hasonló ínyencségeket kínáljon. A bejgli is szentségtörésnek számított annak idején, amikor megjelent a boltokban a (kétezres évek elején-közepén), ugyanis ez hagyományosan otthon elkészíthető süti volt, csak nagyon kevés cukrászda vagy sütöde vállalt megrendelésre bejglikészítést. Mára az adventi süteménypiac iparággá nőtte ki magát, és külön kategóriává vált az élelmiszer-kereskedelemben.
A diszkontok például már október elejétől kínálják az adventi süteményeket a stollennel együtt.
A panettone csak az adventi időszakban jelenik meg, hiszen kalácsként nem olyan tartós, mint a gyümölcskenyér. Ugyanakkor a felhasználása meglehetősen szerteágazó, hiszen több olyan panettonerecept is van, amely az ünnepek elmúltával újrahasznosítja a karácsonyi kalácsot.
Ajándéknak is jó
A panettone szerencsés helyzetben van, hiszen ára, különlegessége igazi ajándékká avanzsálta. A korábbi években a céges ajándékok egysíkúan a magyar borokra fókuszáltak. Ez ma már nem így van. A panettone mint ajándék rendkívül kreatív ötletnek számít, tekintettel arra, hogy megdöbbentően nagy a választék. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy itthon miért ez a termék vált közkedvelté, és nem a pandoro vagy a francia kuglóf. A magyarázat egyszerű, az olaszok e termék mögé is hatalmas marketingösszegeket raktak, csakúgy, mint a grappájuk vagy a proseccójuk mögé. Ebből a szemszögből nézve már érthető, hogy a pizza, a pasta, és az olasz borok egyáltalán nem önmaguktól váltak szenzációssá.
