Rég esett ekkorát a lakossági számlákon lévő pénz mennyisége
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLátványosan csökkent az októberig tartó egy év alatt a lakossági betétek állománya, ekkora zsugorodásra nagyon régen nem akadt példa – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybanki statisztikák szerint a lakossági betétek állománya kicsivel 11 050 milliárd forint felett járt október végén, ami jelentősen, 12,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi volumentől.
Ez azt jelenti, hogy a 2022 októberétől számított egy év alatt bő 1500 milliárd forint tűnt el a lakossági folyószámlákról.
A múlt év februárjához képest – amikor az szja-visszatérítés és más, egyszeri kormányzati juttatások csúcsra repítették az állományt – pedig már 14,6 százalékkal zsugorodott a portfólió.
Az MNB adatai szerint a betétállomány látványos zsugorodása szinte minden lejárati időre jellemző volt az elmúlt egy évben. Ez alól egyedül az egy és két év közötti lejáratú betétek jelentettek kivételt, ahol több mint a duplájára hízott az állomány: más kérdés, hogy ez csak valamivel több mint 39 milliárdos mennyiséget jelentett, ami nagyjából 0,3 százalékát adja a teljes portfóliónak. A lakossági piacon persze változatlanul a látra szóló és folyószámlabetétek adják a meghatározó részt: ezek állománya 8924,8 milliárd forintot ért el október végén, ami 11,8 százalékos visszaesés az elmúlt év azonos időszakához képest.
Ezzel a folyószámlabetétek súlya változatlanul stabilan 80 százalék feletti a teljes tortán belül, picivel nagyobb, mint egy éve.
Az éven belüli futamidőre lekötött betéteknél viszont már több mint 16 százalékos esést mért az állományban az MNB, amelynek nyomán a súlyuk már a 10 százalékot sem éri el a teljes portfólión belül.
A devizabetéteknél szintén jelentős mértékben, 9,2 százalékkal (közel 233 milliárd forinttal) csökkent októberig a kimutatott állomány – és valamivel több mint 2285 milliárd forintot ért el –, ám mivel a visszaesés mértéke jóval elmaradt az átlagostól, a részesedésük 20-ról 20,7 százalékra emelkedett a betéti portfólión belül, amire korábban még nemigen akadt példa.
A lakossági betétállomány zsugorodása mögött két fő tényező állhatott 2023-ban:
- az egyik, hogy a magas szinten ragadt infláció miatt a háztartások egy része hozzányúlt a likvid (könnyen elérhető) tartalékaihoz,
- a másik, hogy az utóbbi időben emelkedő, de többnyire még mindig nem túlságosan vonzó betéti kamatok nyomán a lakosság befektetésekkel is próbálja megőrizni pénzének vásárlóértékét, így a tartalékok egy része értékpapírokba – leginkább lakossági állampapírokba és befektetési jegyekbe – vándorolt.
