Tavaly július 1-jén startolt Magyarországon az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (Extended Producer Responsibility, közismert nevén EPR). Bevezetése uniós irányelv alapján történt, célja a fenntartható gazdálkodásra való minél teljesebb átállás. Ennek keretében például a csomagolások után külön díjat kell fizetniük a cégeknek, mégpedig a környezetet jobban szennyező társaságoknak többet. Ez megfelelő ösztönző lehet arra, hogy a gyártók kevesebb hulladékot képezzenek, magasabb arányban használjanak újrahasznosított termékeket, illetve csomagolóanyagokat, valamint arra is, hogy környezetbarát anyagokat használjanak.
Fotó: Shutterstock
A szabályozás hatálya alá tartoznak a csomagolások, egyes egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek, az elektromos és elektronikus berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gépjárművek, a gumiabroncsok, az irodai és reklámhordozó papírt, a sütőolaj és -zsír, egyes textiltermékek, valamint a fabútorok. A rendszer bevezetése részeként a hulladékgazdálkodási feladatok egy részét – koncessziós szerződés alapján – a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi.
December elején közölte az energiaügyi tárca, hogy 2024-ben nem emeli a gyártói felelősségi díjakat. Ez Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint segíti a kormány céljának elérését, vagyis azt, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra. Ennek előnye, hogy egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra.
A Niveus Consulting Group figyelemfelhívó összefoglalója szerint
a gyakori hibák elkerülése miatt fontos a teljes körű termékadatok gyűjtése, érdemes ellenőrizni, hogy minden termékhez rendelkezésre álljanak a pontos és naprakész információk, beleértve az anyagokat, összetevőket és gyártási folyamatokat.
Meg kell győződni arról, hogy megvan-e minden olyan dokumentáció, amely igazolja a termékek mozgását, különös tekintettel az exportra és az importra.
Érdemes ügyelni a termékek pontos kategóriákba sorolására, elkerülve ezzel a pontatlanságokból adódó problémákat. A Niveus szakértői szerint sok kellemetlenségtől szabadíthatja meg magát a vállalkozás, ha rendszeresen frissíti termékadatbázisát, hogy az mindig tükrözze a valóságot, és minimalizálja a pontatlanságok kockázatát.
Ugyancsak sok későbbi problémát segít elkerülni, ha a bevallásra kötelezett az adatszolgáltatás folyamata alatt azonnal korrigálja az esetleges hibákat. Ilyen tipikus hibák lehetnek:
- pontatlanságok a termékinformációkban,
- hiányzó dokumentációk,
- általános helyesbítések elmulasztása.
Ezeket pontos adatgyűjtéssel, illetve például az adatbázisok időben történő frissítésével lehet elkerülni.
Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adóüzletágának vezetője szerint az EPR-nyilvántartás készítésének és a megfelelő adatszolgáltatás benyújtásának a folyamata bonyolult lehet, különösen a többféle körforgásos terméket gyártó vagy külföldről beszerző vállalkozások esetében.
Ezek az apró hibák pedig jelentős eltéréseket okozhatnak az EPR-kötelezettség összegében
– figyelmeztetett. A szakértő szerint jó hír, hogy a szabályozás megengedi, hogy módosítást nyújtsanak be az érintett cégek a már korábban leadott adatszolgáltatásokban, de erre csak 2024. március 31-ig és csak egy alkalommal van lehetőségük. Ezt követően egyáltalán nincs mód korrekcióra, ellentétben az adóbevallásokkal, amelyek esetében az elévülési időn belül még lehetőség van önellenőrzésre.
Fontos döntést közölt a gyártói felelősségi rendszerről Lantos CsabaA gyártók által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat az energiaügyi miniszter, vagyis Lantos Csaba rendeletben határozza meg. |
