Ezen a héten három napon át – keddtől csütörtökig – üléseznek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) konzultációs testületei. Ezek a díjtanácsok tesznek javaslatot a rendszerben fizetendő díjakra.
Fotó: Shutterstock
A Mohu felel a hazai hulladékgazdálkodás koncessziós rendszeréért
Összesen tizenegy díjtanács működik majd, az alakuló üléseik már tartanak. A díjtanácsok a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter konzultációs szervei, amelyeket termékáramonként hívnak össze a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tájékoztatása szerint.
Feladatuk a a kiterjesztett gyártói felelősségi díjelőkészítés szakmai támogatása. Az egyes díjtanácsok tagjai az adott termékárammal érintett gyártók és hulladékhasznosítók képviselői, a koncessziós társaságként működő Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. képviselője, valamint a miniszter által és a MEKH elnöke által kijelölt személyek.
Kedden a csomagolás, az elem és akkumulátor, valamint a fából készült bútor termékáramokkal érintett díjtanácsi ülések zajlottak. A héten a további nyolc (elektromos és elektronikus berendezések; gépjárművek; egyes egyszer használatos műanyag termékek; gumiabroncs; irodai papír; reklámhordozó papír; sütőolaj és zsír; textiltermékek) díjtanács alakul meg.
Az EPR bevezetése uniós kötelezettség , célja a hulladékok megfelelő kezelése, mindenekelőtt újrahasznosítása, ami egyelőre elmarad az ipari és a háztartási hulladék egy része esetében is. Az újrahasználat vagy az újrafeldolgozás, esetleg energetikai hasznosítás hiánya jelentősen terheli a környezetet. Az ezért szigorú irányelvekben határozta meg, hogy a tagállamokban keletkezett hulladéknak minél nagyobb részét hasznosítsák újra, hogy így kerüljön be a körforgásos gazdaságba. Magyarországon e folyamat koncessziós rendszerbe szervezett részéért a Mohu felel.
Az EPR alapvetése szerint a termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelés – tehát a gyűjtés, a kezelés, az újrahasznosítás és az ártalmatlanítás – mind a gyártók, vagy első belföldi forgalomba hozók felelőssége és fizetési kötelezettségük kell, hogy legyen. Alapelv szinten a gyártó felelős a hulladék kezelésének megszervezéséért és finanszírozásáért, melyből az első tevékenységet kollektív módon más is teljesítheti helyette.
2023 július 1-jétől a következő körforgásos termékek gyártóira vonatkozik regisztrációs és díjfizetési kötelezettség:
- csomagolások,
- egyes egyszer használatos műanyag termékek,
- elektromos és elektronikus berendezések,
- elemek és akkumulátorok,
- gépjárművek és alkatrészeik,
- gumiabroncs,
- reklámhordozó és irodai papír,
- sütőolaj és -zsír,
- textiltermékek,
- fából készült bútorok.
A Mohu számlája 15 napos fizetési határidőt tartalmaz
A gyártónak április 1-jétől kellett regisztrálnia a Mohu Partner Portálján. A későbbiekben a hatósághoz kell eljuttatni az előző negyedéves kibocsátásra vonatkozó mennyiségi adatokat a jogszabályban megadott körforgásos termékkódlogika szerint. A mennyiségi adatokat a koncessziós társaság a hatóságtól kapja meg, tehát nem maga a Mohu várja a negyedéves jelentést. Ezek közül az első – 2023 harmadik negyedévére – 2023. október 20-ig volt esedékes. Minden negyedévet követő hónap 20-a a adatszolgáltatási határidő.
A mennyiségi adatokhoz a Mohu a hatóságtól jut, majd a miniszteri rendeletben az adott évre kihirdetett EPR-díjak alapján kiállítja az adott gyártónak az általa forgalomba hozott körforgásos termék kategóriákra és mennyiségekre vonatkozóan a számlát a negyedéves gyártói felelősségi díjról. A díjat a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell átutalni a koncessziós társaságnak. A bevételnek azonban csak egy része marad a Mohunál – amely kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket –, egy másik része az önkormányzatokat illeti. Az idén hatályos nettó EPR-díjak a 8/2023. EM-rendeletben olvashatók. E díjakra még a főszabály szerinti 27 százalékos áfa rakódik.
