Bőven sikerülhetett túlteljesíteni a kormányzat által év végére várt egy számjegyű inflációt: a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint a novemberi 7,9 százalékos ütem után tovább távolodtunk a két számjegyű pénzromlástól:
decemberben éves alapon 6 százalékkal, míg havi bázison 0,1 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak.
Habár 2023 vége határozottan jól néz ki az alakulása szempontjából, várhatóan ez sem tudta ellensúlyozni az év eleji 20 százalék fölötti drágulást, így tavaly 17,6 százalékos lehetett a pénzromlás mértéke. Hogy valóban így volt-e, az kiderül pénteken, ekkor teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a 2023-as adatokat.
„Tavaly az utolsó hónapban is folytatódhatott a meglehetősen gyors ütemű dezinfláció. A novemberi 7,9 százalékot követően decemberen 5,7 százalék körül alakulhatott az éves bázisú inflációs ráta” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki a konszenzusnál optimistább becslését azzal indokolta, hogy a dinamikus fékeződés az áremelkedési ütemben egyszerre két forrásból fakad. Egyrészt az előző évi rendkívül magas bázisból, hiszen az üzemanyagár-sapka kivezetésével 2022 decemberében nagyon megugrott az általános árszínvonal. Másrészt 2023 decemberében pont az üzemanyagok piaci áresése következtében a havi bázisú infláció negatív lehetett.
Számokban kifejezve az ING 0,2 százalékos havi ütemű deflációval számol decemberre. Ennek a két hatásnak az eredőjeként (magas bázis és havi alapú árcsökkenés) alakul ki a bőven 6 százalék alatti év végi inflációs ráta
– emelte ki a közgazdász, hozzátéve, hogy az inflációs ráta 2,2 százalékpontot kitevő lassulásából nagyjából 85 százalékot az üzemanyagok áresése magyaráz. Emellett jócskán fékezhette az éves bázisú inflációs mutatót az élelmiszerek esetében tapasztalt, folytatódó dezinfláció.
Bőven tíz százalék alatt van az élelmiszerek drágulása
Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a régiós országok friss inflációs folyamatait figyelve kivétel nélkül megállapítható: lefelé mutató meglepetést hozott az élelmiszerek árváltozása.
Az elemző várakozása szerint az élelmiszerek éves inflációs mutatója akár 5 százalék közelébe is eshetett,
miközben az üzemanyagok esetében az előző év azonos időszakának bázisán árcsökkenést tapasztalhatunk majd. „De szintén deflációt várunk a tartós fogyasztási cikkek esetében is, ahol a külső inflációs nyomás enyhülése és a forint erősödése együtt fékezi az importált inflációt” – húzta alá.
Megjelenhetett már decemberben a esetleges árfelhajtó hatása
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője sem zárja ki, hogy 6 százalék alatti inflációs ütemet látunk majd az év utolsó hónapjában, amiben fontos szerepet játszott az üzemanyagár-sapka 2022. decemberi eltörlése, azaz a magas bázis. Ugyanakkor szerinte az ünnepek miatti magasabb keresletnek lehetett némi árfelhajtó hatása,
illetve az előrehozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést is a vállalatok egy része már szerepeltethette az áraiban az év végén.
A havi áremelkedés mértéke várakozása szerint 0,2 százalék lehetett, az év egészét tekintve pedig 17,7 százalékos inflációs ráta adódhatott.
Mi lesz az inflációval 2024-ben?
Molnár szerint a 2024-es inflációban döntő szerepe lesz az év eleji átárazásnak, már tavaly is megfigyelhető volt, hogy az áremelkedések nagyságrendileg harmadáért az év első hónapjában végbement árváltozások voltak a felelősek. Ebből a szempontból jelenthet kockázatot, hogy januártól emelkedett a jövedéki adó mértéke, és így az üzemanyagok ára is, és jellemzően a vállalatok ekkor szerepeltetik áraikban az adott évi béremeléseket.
Az inflációt ezenfelül év közben a kereslet alakulása befolyásolhatja, a reálbérek emelkedésével és az óvatossági motívum enyhülésével ismét nőhet a fogyasztás – amely viszont teret engedhet a vállalatoknak az árak emelésére
– mutatott rá az elemző.
Virovácz úgy látja, hogy az alapvető átárazási dinamikák kedvezők, ebből fakadóan az év elején elsősorban egyedi hatások emelik majd az inflációt, mint az üzemanyagok jövedékiadó-változása, ám a kétlépcsős áremelés hatására vélhetően ez is inkább szétterül. „Az előző évi magas bázis ellenére tovább fékeződhet év elején az inflációs ráta, és januárban már 5 százalék alatt lehet a mutató, míg az első negyedév végére már az inflációs célsávba is csökkenhet” – jelezte az ING Bank elemzője, aki szerint:
Az öröm nem tart majd sokáig. Az év második felében a bázishatások következtében az infláció újból emelkedésnek indulhat, és év végére újból elérheti akár a 6 százalékot is.
Éves átlagban azonban így is az előző évinél jóval kedvezőbb, 4,5 százalékos átlagos inflációval számolunk – jósolta Virovácz Péter.
