Novemberben tovább csökkenhetett az a Világgazdaság által megkérdezett elemzők az októberi 9,9 százalékos, lélektani határ átlépése után éves alapon 7,9 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számolnak, októberhez képest pedig 0,1 százalékos árcsökkenéssel. Ezzel tehát immáron tizedik hónapja mérséklődhetett a drágulás üteme a januári 25,7 százalékos tetőzés óta. A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel teszi közzé a legfrissebb inflációs adatokat, amelyek akár újabb meglepetést okozhatnak.
A jegybank a szeptemberi Inflációs jelentésében még 8,1–9,7 százalék közé várta a novemberi inflációs mutatót. Ám tekintettel arra, hogy már októberben is a sáv aljára érkezett be a tényadat, és azóta az üzemanyagárak is kedvezően alakultak, nem lenne meglepő, ha a novemberi adat végül érdemben alacsonyabb lenne még a jegybanki inflációs előrejelzési sáv aljánál is. Mindez pedig megnövelhetné az esélyét annak, hogy a jegybank felülvizsgálja a kamatvágás ütemét – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, akinek várakozásai szerint a tavalyi év magas bázisa és a minimális havi defláció együtt újabb jelentős mérséklődést hoz az éves bázisú inflációs mutatóban.
Nagyjából 2 százalékpontos lassulást követően novemberben 7,9 százalékra mérséklődhetett a fő inflációs ráta, miközben az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal mérséklődhetett az árszínvonal, döntően az üzemanyagárak változása következtében.
Ez a tétel önmagában 0,3 százalékponttal fékezhette a havi inflációs mutatót. De szintén mérsékelhette a havi árváltozás mértékét a tartós fogyasztási cikkek esetében várt defláció, köszönhetően a globálisan lassuló inflációnak és a stabil forintnak. Ugyanakkor – folytatta az elemző – az élelmiszerek esetében, hasonlóan szeptemberhez és októberhez, nem várható érdemi pozitív hozzájárulása az hó/hó inflációhoz. Ami azonban mindezen fékező hatásokat jelentős részben ellentételezi, az nem más, mint a szolgáltatások, a ruházkodási cikkek és a háztartási energia területén várható áremelkedés.
A gyatra fogyasztás is mérsékelheti az árnyomást
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a havi alapú változásban az üzemanyagok árcsökkenésének lehetett a legfontosabb szerepe, ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom stagnálása arra mutat rá, hogy a kereslet továbbra is alacsony,
a vásárlók már a mostani árakat sem hajlandóak megfizetni a termékekért, ez pedig szűkíti a boltok áremelési lehetőségeit.
Bár még novemberről nem közölt adatokat a KSH, de októberben is még 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, annak ellenére, hogy szeptember óta a reálbérek ismét emelkednek. Az elemző rámutatott, hogy az éves alapon az infláció lassulásához több tényező is hozzájárul, amelyek közül a legfontosabb a magas árak bázisba kerülése, ehhez képest érdemi árcsökkenéseket nem látunk, pedig a forint a tavalyi mélypontjánál jóval erősebb, és az energiaárak is mérsékeltebbek.
Egyre inkább a szolgáltatások húzzák az inflációt
Virovácz Péter szerint az élelmiszerek inflációja már csupán 6-7 százalék közé tehető, viszont ez a változás csupán az előző évhez képest méri az árak alakulását. „Hosszabb időtávon nézve még mindig nagyjából 60 százalékos inflációról beszélhetünk, ha 2021 év elejéhez viszonyítjuk az élelmiszerek árszintjét. Továbbra is kétszámjegyű maradhatott az infláció a szeszes italok, dohányáruk esetében, ahogyan az egyéb cikkek, üzemanyagok kategóriában is”, emelte ki az INB Bank szakértője, aki rámutatott arra is, hogy miközben az élelmiszerek inflációja már egy számjegyű tartományban van, addig szolgáltatások drágulása még mindig afölött található a maga 12-13 százalékos mértékével, így most, ez lesz a legnagyobb mértékű hozzájáruló az általános inflációhoz.
Decemberben már 6 százalék körül lehet az infláció, majd jövő év végén ismét
Az ING Bank vezető elemzője azt sem zárja ki, hogy az év utolsó hónapjában 6 százalék közelébe süllyedjen az infláció, miután pont tavaly decemberben vezette ki a kormány a benzinársapkákat, ami akkor mintegy 1,5 százalékpontot emelt az inflációs ütemen. Bár az év eleji átárazások némiképp fékezik majd a dezinflációt, januárban még így is kedvező lehet a bázishatás, sőt, az év közepe felé már 4 százalék közelébe eshet az infláció. Ugyanakkor év második felében a bázishatások inkább kedvezőtlenek lesznek.
Az idei év második felében ugyanis több esetben is havi szinten árcsökkenéseket tapasztaltunk, amire 2024 folyamán nem számítunk. Ennek fényében tehát az év második felében ismét erősödhet, sőt akár újra 6 százalék fölé emelkedhet az általános árszínvonal éves bázisú változása
– figyelmeztetett az elemző, aki szerint mindez részben összefüggésben van azzal a várakozással is, hogy 2024 folyamán 10 százalék feletti bérdinamikára lehet számítani. Ez lesz az, ami végül fenntartja a nagyjából historikusan megszokott vállalati átárazási mintázatot, hiszen a reálbér növekedésének hatására jövőre megindul a fogyasztás lassú és fokozatos helyreállása.
Kérdés, hogy ezek után mit lép a jegybank
Regős szerint a dezinfláció folytatódása lehetővé teszi a monetáris politika további lazítását, amelynek mértéke várhatóan a következő hónapokban is havi 75 bázispont lesz. „Az infláció folyamatos mérséklődése kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a 3 százalékos cél elérése még messzebb van. Erre utal, hogy a maginfláció a teljes inflációs mutató felett található, ez pedig azt jelzi, hogy az inflációs alapfolyamatok erősebbek, az infláció csökkenésében nagy szerepe van az üzemanyagárak mérséklődésének” – magyarázta a közgazdász. Ami a kamatvágások ütemének módosítását illeti, Virovácz szerint az előretekintő iránymutatás meglehetősen csekély helyet hagyott az ilyen jellegű finomhangolásnak, ezzel együtt azért nem vetné el teljesen ennek a lehetőségét.
