A szomszédos országban körvonalazódnak a jövő évi minimálbér-megállapodások, és ezek alapján úgy tűnik, nincs szégyenkeznivalónk, már ami az emelés értékét illeti. Magyarországon januártól 15 százalékkal bruttó 266 ezer forintra emelkedik a kötelező legkisebb munkabér összege, ennél nagyobb emelés egyedül Lengyelországban lesz 2024-ben.
Az éppen kormányváltásra készülő országban a még hivatalban lévő Morawieczki-kabinet a tavalyi 20 százalék után idén is 20 százalékos emelésről döntött két lépcsőben, így jövő nyártól a második emelés után a Lengyelországban 642 zlotyval 4242 zlotyra emelkedik.
Ez forintba átszámolva a mostani (86,6 forintos) árfolyamon 367 ezer forint, ami a visegrádiak között a legmagasabb minimálbérnek számít, még a jóval fejlettebb cseheknél is alacsonyabb ez az összeg.
Csehországban két forgatókönyv van a Petr Fiala vezette kormány asztalán, ezek alapján egy 9 és egy 12 százalékos emelés körvonalazódik, az utóbbi esetében 17 300-ról 19 400 koronára nőhet a bruttó minimálbér, ez 15,49 forintos árfolyam mellett kereken 300 ezer forintnak felel meg.
Szlovákiában ugyanakkor már eldőlt, hogy 7 százalékkal, 700 euróról 750 euróra, azaz 284 ezer forintra emelkedik a minimálbér 2024-ben. Ez van a legközelebb a 266 ezres magyar minimálbérhez, bár nettóban már valószínűleg nagyobb a különbség északi szomszédunk javára, ahol idén a 700 eurós bruttó bérből több mint 210 ezer forintot kapott kézhez egy minimálbéres munkavállaló.
Ha Romániával is kibővítjük a visegrádi országok körét, ott is a magyarnál alacsonyabb emelésre számíthatnak a munkavállalók, azzal az eltéréssel, hogy nem egy, hanem három hónappal, idén októberre előrehozták az emelést, amely 10 százalékot takar keleti szomszédunknál. Az októbertől érvényes bruttó minimálbér 3300 lej, ez a mostani (76,36-os) árfolyamon számolva 252 ezer forintnak felel meg, nettóban pedig 2079 lej, azaz 159 600 forint.
Nem árt tisztázni, hogy eltérések vannak abban, hogy hányan kapnak minimálbért, hiába alacsonyabb a cseheknél a minimálbér, mint Lengyelországban, ha közben a 10,5 milliós Csehországban a munkavállalók 3,6 százaléka, mindössze 128 ezer fő kapja, szemben a majdnem kétszer nagyobb Romániával,
ahol a legutolsó adatok szerint 1,87 millió fő volt minimálbérre bejelentve.
Magyarországon is a minimálbért maximum 250 ezren kapják, míg a jóval nagyobb garantált bérminimumot mintegy 750 ezren.
Így alakultak idén az átlagbérek a visegrádi országokban
Magyarországon a második negyedévben 567 633 forint volt a bruttó átlagbér, 16,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ami a visegrádi országokat illeti, a statisztikai hivatalok adatai szerint
- Lengyelországban a második negyedévben a bruttó átlagbér 7005 zloty volt (605 ezer forint),
- Szlovákiában a második negyedévben az átlagbér 1419 eurót tett ki, ami 10 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban (539 220 forint).
- A bruttó havi átlagos nominálbér 7,7 százalékkal nőtt ugyanezen idő alatt Csehországban az előző év azonos időszakához képest. Míg a medián fizetés 36 816 cseh korona volt, addig az átlag 43 193 korona, ami 669 491 forintnak felelt meg.
- Romániában a második negyedévben 7301 lej volt a bruttó átlagbér, forintban 554 ezer forint. Ugyanakkor a román bérek esetében nem árt tudni, hogy a 2017-es adóreformmal lényegében minden közterhet áthárítottak a munkavállói keresetekre, tehát értelemszerűen arányaiban jóval alacsonyabb a nettó fizetés, mint Magyarországon.
Már alá is írták a felek a magyarországi minimálbér emeléséről szóló megállapodást
Hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást – közölte hétfő reggel a Gazdaságfejlesztési Minisztérium A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a mai napon hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást.
A közlemény szerint a munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összege 266 800 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 ezer forintra emelkedik. Ezzel 2010-hez képest a legkisebb kötelező keresetek már több mint 3,5-szeresére nőnek, hiszen 2010-ben a minimálbér 73 500 forintot, a garantált bérminimum 89 500 forint tett ki.
A felek által aláírt dokumentum ajánlásként fogalmazza meg, hogy a vállalkozások az általános béremelés során – figyelembe véve a 2024-re prognosztizált inflációt – törekedjenek a bérek reálértékének növelésére. A megállapodás mindezek mellett azt is rögzíti, hogy a felek tárgyalást kezdenek a minimális bérek rendszere megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a kötelező legkisebb bérek hosszú távon megőrizhetik vásárlóerejüket, valamint azt, hogy a felek elkötelezettek a kollektív szerződéskötés ösztönzésében.
