Mint korábban írtuk, Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön értékelte a tavalyi államháztartási folyamatokat, amiből kiderült, hogy a jóslatunknak megfelelően jócskán elszaladt a 2023-as hiány. Az eredeti, még 2022 nyarán elfogadott előirányzathoz képest mintegy 1000 milliárd forinttal lett magasabb a pénzforgalmi hiány, összegszerűen 4593 milliárd forintot tett ki. Azt a tárcavezető nem közölte, hogy ez eredményszemléletben mit jelent, ami lényeges az uniós szabályok miatt, továbbá az államadósság csökkentéséről sem mondott konkrétumot.
Viszont kapott egy elég konkrét kérdést, hogy akar-e jegybankelnök lenni. Erre csak annyit mondott, hogy erről túl korai beszélni.
Matolcsy György jelenlegi elnök mandátuma 2025 márciusig tart, így csak akkor merül fel ez a kérdés, „addig a jegybankelnök úr a helyén van”. A nemzeti bank kamatcsökkentéséről pedig úgy vélekedett, hogy a jegybank magatartása kiszámítható volt az elmúlt időszakban, ami segített piaci bizalom helyreállításában.
Varga Mihályt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter napokban tett nyilatkozatairól is kérdezték, aki kifejezetten megengedőbb lenne a magasabb hiánnyal kapcsolatban. A pénzügyminiszter a kérdést azzal ütötte le, hogy az letörésével párhuzamosan a növekedés támogatása a legfontosabb, és ezen a téren véleményazonosság van a kormányon belül.
A kormánynak pedig nincs olyan szándéka, hogy az egyensúlyi mutatókat elrontsa
– tette hozzá. Arra már nem adott egyértelmű választ, hogy kőbe van-e vésve az idei 2,9 százalékos hiánycél. Szerinte, mivel még csak január 4. van, ez a kérdés korai, előttünk van még 362 nap.
