A területfejlesztés legsikeresebb időszakát zárhatja Magyarország – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a tárca, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztályának konferenciáján, Mohácson.
A Megújuló területpolitika – összehangolt térségi együttműködések a területfejlesztés szolgálatában című rendezvény az EU-s források felhasználásáért is felelős közigazgatási és területfejlesztési miniszternek a saját elmondása szerint a következő három tény miatt különösen fontos:
- a szervező miatt,
- a helyszín miatt,
- az időpont miatt.
A szervező alatt saját minisztériumát értette Navracsics Tibor, kiemelve, hogy 2010–2014 után másodszor élünk olyan időszakot, amikor minisztériumi szintű képviselete van a közigazgatásnak a legutóbbi kormányzati átalakítás után.
Visszatértek a jó évek
Az előző ilyen szakaszra emlékezve kifejtette, hogy a lakosság igencsak elégedetlen volt az államigazgatással, amit meg kellett reformálni. Ennek az egyik máig ható vívmányának minősítette a kormányablakrendszert. Megítélése szerint „2014-ben úgy tudták félbeszakítani a munkát”, hogy megújult állam és igazságszolgáltatási rendszer szolgálta a polgárokat.
Most annyiban más a helyzet, hogy az igazságszolgáltatás helyett a területfejlesztéssel párosul a közigazgatás, ami a miniszter szerint meglehetősen eltérő szakterületeket hoz össze, amelyek azonban jól megférnek egymás mellett.
A mi feladatunk, hogy a sokszínűséget és hatékonyságot úgy illesszük össze, hogy csatlakozzanak hozzá az EU-s források is
– folytatta Navracsics Tibor, megjegyezve, hogy az uniós források hatékonysága Mohács fejlődésén is tetten érhető, ezzel pedig áttért a helyszín taglalására.
Fotó: Gregus Bertalan
„Mohács a Dél-Dunántúl része, de kikacsint a Dél-Alföldre is, a fordulópontok és az újrakezdés városa, ráadásul vízparti település” – sorolta Navracsics Tibor. Kiemelte: a magyar politikának nem az a baja, hogy túl sokat tud az országról, hanem az, hogy túl keveset: mindannyiunknak sokkal többet kellene tanulnunk, olvasnunk, beszélnünk a hazáról, mert a magyar nem kommunikatív nemzet, egy teremben is inkább csak az ismerősök beszélgetnek egymással.
Veszprém és környéke már jól vizsgázott
Az időpontot illetően jónak találta, hogy az esztendő elején tanácskoznak a területfejlesztésről és közigazgatásról, mert kijelölhetik az év céljait, a közép- és hosszú távú fejlődési irányokat – vagy legalább beszélhetnek róla.
Elismerte, sosincs annyi forrás, amiből minden cél azonnal megvalósítható lenne, ezért szükséges a priorizálás és a fejlesztések időbeli elosztása. Ám ez nem jelenti azt, hogy bármelyik földrajzi terület fontosabb lenne egy másiknál.
Az együttműködés bizonyítékaként említette, hogy 2023-ban Veszprém és a Balaton térsége volt Európa kulturális fővárosa.
Ennek keretében 116 települést szerveztek közösségbe, amelyek anyagi áldozatot is vállaltak, mivel hozzájárulást kellett fizetniük a hároméves együttműködés vállalása mellé az alábbi mértékben:
- a járásszékhelyeknek 2 euró/lakos/évnyi díjat,
- a nem járásszékhelyeknek 1 euró/lakos/évnyi díjat.
Az első értékelések szerint az egyik legsikeresebb programsorozatot zárták. Mindebből vezette le a közeljövő feladatát:
„Az ebből a ciklusból hátralévő még két évben célozzuk meg, hogy a területfejlesztés legsikeresebb időszakát zárjuk!”
