Tavaly az október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 740 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 37 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 8 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent – közölte péntek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Decemberben az ilyenkor megszokott szezonális okokból az előző hónaphoz képest némileg csökkent a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor az előző év azonos időszakához képest 21 ezer fővel nőtt, így az év utolsó hónapjában 4 millió 723 ezren dolgoztak.
Ami történelmi rekord, Magyarországon soha nem dolgoztak még ennyien decemberben, mint tavaly.
2023-ban – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos száma 29 ezer fővel, 4 millió 724 ezer főre emelkedett, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 74,8 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A férfiak körében 0,2 százalékponttal, 79 százalékra, a nők esetében 0,6 százalékponttal, 70,5 százalékra emelkedett.
Megállt a lassú növekedése
Nemcsak a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta is emelkedett az év végén. A KSH szerint a munkanélküliek száma 2023 decemberében 207 ezer fő volt, ami minimálisan magasabb, mint a novemberi adat (206,8 ezer), viszont 23 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Ezzel a munkanélküliségi ráta a hónap során 4,2 százalékos volt (szemben az egy évvel ezelőtti 3,8 százalékos aránnyal).
2023-ban – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalékra nőtt.
Az év utolsó hónapjaiban azonban jól láthatóan emelkedett a munkanélküliség: a 2023. október–decemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 31 ezer fővel, 220 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt.
A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (7,3 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (2,2 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (1,8 százalékponttal), míg a legkisebb emelkedés Nyugat-Dunántúlt és Budapestet jellemezte (egyaránt 0,2 százalékpont).
A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Czomba Sándor: újabb lépést tettünk a 85 százalékos aktivitási ráta elérése felé
Kedvezőnek értékelte a KSH foglalkoztatottsági adatait Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, aki rámutatott: Gyurcsány-korszakhoz képest 1 millióval dolgoznak többen, míg a regisztrált álláskeresők száma továbbra is történelmi mélyponton van.
A kormány megvédte a családokat, a munkahelyeket és új foglalkoztatásösztönző programokat hirdetett, ennek köszönhetően pedig tovább nőtt a munkavállalók száma
– fogalmazott az államtitkár, aki jelezte, hogy a 15–64 éves korosztály aktivitási rátája 2022 negyedik negyedévében 77,6 százalékot, 2010 utolsó negyedévében pedig 64,2 százalékot ért el. Azaz a mostani rekordmagas aktivitási ráta komoly lépést jelent a 85 százalékos munkaerőpiaci aktivitás elérése felé. „A növekedés helyreállítása és a 4 százalékos GDP-növekedés elérése érdekében ugyanis a fogyasztás növelése és a beruházások 25 százalék felett tartása mellett – a hazai munkaerő-tartalék mozgósításával – tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást” – összegezte a teendőket Czomba Sándor.
