Miközben a magyar – és jellemzően bármely más – társadalom még csak ismerkedik a kifejezéssel, a mesterséges intelligencia (MI) a legfiatalabb generációk életének már szerves részévé vált, és bátran használják a tanulás során is. Ahhoz, hogy ne egyfajta súgógépként vagy potenciális csalásként tekintsenek a diákok, illetve a tanárok a ChatGP-re, jelentős és gyors változásra van szükség az oktatásban.
Fotó: BETT Global / Facebook
A robotika oktatásban betöltött szerepe mellett a mesterséges intelligencia állt a fókuszában a világ legnagyobb oktatási és képzési kiállításának is. A BETT-en (British Educational Training and Technology Show) idén 71 ország mintegy 600 vállalata mutatta be fejlesztéseit.
„A kiállítók a mesterséges intelligenciát nem önmagában vizsgálták, hanem olyan eszközként mutatták be, amelynek negatív vagy pozitív oldalai attól függnek majd, hogy tudjuk-e helyesen használni” – emeli ki összefoglalójában a Pénziránytű Alapítvány. Mint fogalmaznak: „Megkerülni nem lehet, már ma szerves része az oktatásnak is. Ráadásul úgy, hogy a jogi szabályozása nem teljes, használati utasítás sem jár hozzá, miközben folyamatosan fejlődik.”
Sokat segíthet az MI a tanuló pályaorientációjában
Szintén nem elhanyagolható, hogy az MI képes lehet a tanulási folyamatok előzetes elemzésére, akár abban is, hogy milyen területen lehet képes jobban teljesíteni a diák, illetve hol lehet szüksége nagyobb segítségre.
A megfelelő információk birtokában akár már nagyon korai korban képes lehet megjósolni az MI azt, hogy milyen szakterületen lehet eredményesebb egy diák, azaz képes lehet egyfajta korai pályaorientációs felmérést is készíteni.
Fotó: Shutterstock
Amilyen hasznos, olyan veszélyes
A MI rendszeres használatának azonban árnyoldala is van: a sok esetben még a fejlesztők által sem ismert veszélyek. A mesterséges intelligencia által szolgáltatott adatok, akár értékelésekről, akár előrejelzésekről legyen szó, és legyenek akár pozitív, akár negatív előjelűek, mindenképpen erős hatással lesznek a diákra. Ezért – ahogyan arra egy a The Times hasábjain megjelent, tanárok által jegyzett levél is rávilágít – az MI széles körű, kontroll nélküli felhasználása jelentős veszélyeket hordozhat magában. Így például a személyiségtudat-fejlődést befolyásolhatja úgy, hogy az emberi, a szociális kapcsolat teljes mértékben kimarad belőle.
Ezek után nem véletlen, hogy a kiállító cégek szerint az MI szabályozása a legsürgetőbb feladat. Ebben egyébként szinte mindenhol lépéshátrányban vannak a jogalkotók, sőt, az MI-fejlesztőket számos olyan bírálat is érte, hogy felelőtlenül korán, a társadalom és a jogi környezet felkészítését mellőzve hagyták „elszabadulni” a mesterséges intelligenciát. A szakértők szerint a legfontosabb teendő az egységes, az MI gyors fejlődéséhez alkalmazkodó szabályozás, a gyermekek és a társadalom érdekében egyaránt. Ezzel egyébként az egyes szuverén országok hatóságai és az MI-fejlesztők mellett olyan nemzetközi szervezetek is kiemelten foglalkoznak, mint például az UNESCO – mutat rá a Pénziránytű Alapítvány szakmai anyaga.
Robotika az oktatásban
Az MI-vel szemben a robotika jóval kevésbé megosztó, sőt, egyre inkább mindennapos az iskolai, sőt akár már az óvodai képzés területén is.
Fotó: Shutterstock
Folyamatosan bővül a különböző oktatási robotok vagy éppen a felhasználó által felépíthető olyan készletek kínálata, amelyek később akár újabb kiegészítőkkel, otthon is továbbfejleszthetők. Szerepük elsősorban a kreatív tanulás és gondolkodás területén fontos, de felhasználási területük is folyamatosan bővül. Míg korábban pusztán magának a robotnak a megalkotása volt a cél, addigra ma már olyan eszköz jöhet létre, amely vagy asszisztensként, vagy akár csapattagként vesz részt különböző feladatok megoldásában.
