A nemzetközi élbolyban van a magyarok pénzügyi tudása
A Pénziránytű Alapítvány közreműködésével 2010, 2015 és 2018 után negyedszer vett részt hazánk a felnőtt, 18–79 éves lakosság pénzügyi tudatosságának nemzetközi összehasonlító kutatásában. A pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató három részeleme a pénzügyi ismeretek szintje, ezek alkalmazásának képessége, azaz a pénzügyi magatartás, valamint a pénzügyi attitűd.
Fotó: Balogh Ákos
Az OECD által koordinált felmérés adatai azt mutatják, hogy a pénzügyi műveltség szintje valamennyi vizsgált országban további fejlesztésre szorul.
Az összetett felmérés alapján a vizsgált országok átlagához közelítünk
Magyarország esetében a pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató a vizsgált országok átlagához közelítő szintet ért el. A maximális 100-ból 58 pontot értünk el, a 39 ország átlaga 60 pont, az OECD-átlag 63 pont. Így e téren a 39 ország rangsorában a 23. helyen állunk. Az elmúlt évek során hazánk a legjobb eredményeket minden mérésnél a pénzügyi ismeretek, pénzügyi tudás kategóriában tudhatta magáénak.
Az alapvető pénzügyi fogalmak – például infláció, egyszerű kamat, kamatos kamat, kockázat, diverzifikáció – terén a legfrissebb magyar eredmények idén először kiemelkednek a mezőnyből. Előttünk csak Hongkong, Németország és Észtország végzett.
Emellett az országunkat képviselő megkérdezettek háromnegyede helyes választ adott hét pénzügyi ismereti kérdésből legalább ötre. A felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek szegmensében valamennyi ország közül a magyarok érték el a legjobb eredményt 92 százalékkal.
Tanulunk, de még nem alkalmazzuk jól a tudást
A pénzügyi kultúra további tényezőit vizsgálva viszont az is látható, hogy az ismeretekben megjelenő pozitív elmozdulás egyelőre nem járt együtt a magatartásformák kedvező irányú változásával. A pénzügyi magatartás mérőszáma tekintetében Magyarország a nemzetközi mezőny utolsó negyedében rekedt.
Fotó: Shutterstock
Az eddigi mérések alapján az látszik, hogy a magyar fogyasztók tudatos pénzügyi magatartása, megfontoltsága jellemzően fordítottan mozog, mint a háztartások rendelkezésére álló jövedelem és a reálbérek változása.
Az életkor előrehaladtával egyre felelősebbek leszünk
A pénzügyi attitűd tekintetében a magyar válaszadók a részt vevő országok átlagánál valamivel jobban teljesítettek, ami a 39 ország rangsorában a 17. helyet jelenti. Általános nemzetközi tendencia, hogy 2022–2023-ban a Covid–19 és a geopolitikai, energiaellátási bizonytalanságok hatására erősödik a „carpe diem” – vagyis az „élj a mának” – szemlélet. A magyar eredményekből az rajzolódik ki, hogy az életkor előrehaladtával egyre felelősebb az attitűd, a nők hajlamosabbak takarékoskodni, mint a férfiak, illetve meghatározó a magasabb iskolai végzettség is.
A kutatás egyértelműen visszaigazolta, hogy a hosszú távú és jól felépített pénzügyi oktatási, ismeretterjesztési tananyagok, valamint programok kimutatható mérhető pozitív eredménnyel járnak.
A pénzügyi tudás kategóriában elért, a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő eredmény hátterében az a hosszú távú pénzügyi ismeretterjesztő tevékenység is áll, amelyet az állami intézmények, az oktatási tárca és velük együttműködve a Pénziránytű Alapítvány is végez.
