Minden rekordot megdöntöttek tavaly a legnagyobb magyar települések helyi iparűzési adóból befolyó bevételei – ez derül ki a Megyei Jogú Városok Szövetsége Adószakkollégiumának adataiból, amelyeket a Szeged.hu ismertetett. A lap hivatkozik a Pénzügyminisztérium számításaira is, amelyek szerint a 3178 önkormányzatnál 2022-ről 2023-ra országosan 259,1 milliárd forinttal nőttek a helyiadó-bevételek, így tavaly összértékben elérték az 1350 milliárd forintot, amiből csak az iparűzésiadó-bevétel 1149 milliárd forintot tett ki.
Míg a huszonöt megyei jogú városban 2022-ben 248,8 milliárd forint adóbevétel folyt be, addig 2023-ban az adóbevételek a 341,4 milliárd forintot is meghaladták,
azaz az adóbevétel közel százmilliárddal és 37 százalékkal emelkedett.
Ezen belül a helyi iparűzésiadó-bevétel 41 százalékkal, a vagyoni típusú bevételek 19 százalékkal, míg az idegenforgalmiadó-bevétel 6 százalékkal növekedett a megyei jogú városokban, így 2023-ban már 84 százalékát tette ki az adóbevételeknek a helyi iparűzési adóból származó bevétel.
Győr és Debrecen az élen
Annak ellenére, hogy a 2023-ban 0,8 százalékkal csökkent, a gazdasági szervezetek befizetései bőven az felett emelkedtek, a legnagyobb mértékben Békéscsabán, ahol egyetlen esztendő alatt 71 százalékos növekedést regisztráltak. De Szeged városvezetése sem panaszkodhat. A dél-alföldi város bevétele ezen a soron több mint 7 milliárddal nőtt tavaly, ami bőven fedezi a Botka László polgármester által sokszor kritizált szolidaritási hozzájárulási adót, amely jogcímen 4,3 milliárdot kellett befizetnie az államkasszába a településnek.
A legtöbb hipabevételt Győr és Debrecen könyvelhette el: az előbbi 29,8 milliárdot, az utóbbi 28,7 milliárdot realizált, ami alátámasztja azt, hogy igencsak érdemes ipar- és gazdaságfejlesztésbe invesztálniuk a hazai településeknek.
A cívis városnak 2011-ben még mindössze 8,4 milliárd forint folyt be a hipából, azaz 12 év alatt háromszorosára emelkedett az összeg, ráadásul minden esélye megvan, hogy idén már a lista élére kerüljön. Az egyre inkább az ország második fővárosává előlépő település 2024-es költségvetésébe ugyanis 35 milliárdot tervezett a városvezetés, ami a többi megyei jogú város előirányzatát messze felülmúlja. Ez a szám biztos, hogy tovább fog nőni a következő években: a hamarosan termelésbe lépő a BMW és CATL gyár több tízmilliárddal növelheti a város kasszáját.
Mindez azért fontos, mert a hipa vált mára a legnagyobb magyar települések fő bevételi forrásává, amelyből a legfontosabb életminőség-javító beruházásaikat végre tudják hajtani. Tehát ha a nemzetgazdaság szekere jól megy, annak pozitív hatásait több oldalról, például a javuló közszolgáltatásokban is megtapasztalhatják az állampolgárok.
A Mercedes-hatás bizonyítja az iparfejlesztés jelentőségét
Korábban írtunk róla, hogy Kecskeméten tizenhárom év alatt megnégyszereződött a város helyi iparűzési adóból származó bevétele. 2011-ben, még a Mercedes megtelepedése előtt 5 milliárd forint volt az adónemből származó bevétel, a német konszern és a beszállítók megjelenésének hála idén már 20 milliárdot vár a település. A hírös város ezzel Debrecenhez, Székesfehérvárhoz és Győrhöz zárkózott fel, ezeken a településeken már tavaly elérte a 20 milliárdot a hipabefizetés összege.
