Folytatódhatott a magyar helyreállása a tavalyi negyedik negyedévben – a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint az előző évhez képest 1,2 százalékkal, míg a harmadik negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal nőhetett a gazdaság kibocsátása. Ezzel tehát már a második egymást követő negyedévben lehetett pluszban a bruttó hazai termék (GDP) azóta, hogy egy év után, az év közepén véget ért a technikai recesszió . Mivel 2023 első felében az ágazatok nagyon gyenge számokat produkáltak – amit a második fél évben már javuló konjunktúra nem tudott kiegyenlíteni –, várhatóan az egész éves teljesítmény is mínuszban lesz. Az elemzők szerint 0,6 százalékkal csökkenhetett a 2023-ban. Szerdán mindenesetre kiderül, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis akkor teszi közzé a tavalyi negyedik negyedéves és egész éves adatokat.
„A bázishatásoknak és a kedvező időjárásnak köszönhetően jelentős pozitív hozzájárulást várunk a mezőgazdaságtól, míg az ipar, az építőipar és a szolgáltatások mind negatívan járulhattak hozzá az éves GDP-növekedési indexhez 2023 negyedik negyedévében. Látva tehát, hogy ennyi a negatív hozzájáruló, ismét az alacsony bázis fogja megmenteni a helyzetet” – mondta a negyedik negyedéves GDP-adatokról Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy 2023 utolsó három hónapjában két munkanappal kevesebb volt, mint 2022 végén, így a szezonális kiigazítások miatt a korábbi adatpontok jelentős felülvizsgálatára lehet számítani.
Egy szelíd fellendülési szakaszban lévő gazdaságot fogunk látni, amely egy technikai recesszióból lépett ki
– vélekedett a közgazdász, aki szerint az első fél év statisztikáiban negatív revíziót hajthat végre a KSH, míg a záró negyedév 1 százalékos negyedéves bázisú növekedést hozhatott. Mindez a tavalyi alacsony bázis mellett 1,1 százalékos éves növekedést jelent, vagyis immáron ez a statisztikai mutató is pozitívba vált majd. A második fél év pozitív lendülete ellenére az egész éves teljesítmény továbbra is gyenge marad, így 2023-ban 0,7 százalékos recesszióval számol.
Begyűrűzött az év végén a német recesszió
„A harmadik negyedévben negyedéves alapon a gazdaság érdemben, 0,9 százalékkal bővült, és ezzel véget ért a technikai Várakozásaink szerint a negyedik negyedévben tovább emelkedhetett a gazdaság teljesítménye, azonban annak üteme érdemben lassulhatott, 0,3 százalékra, így éves bázison a gazdaság 1,0 százalékkal bővülhetett” – közölte Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője, aki kiemelte, hogy
az ipari termelés a tavalyi utolsó negyedévben a német gazdaság problémáinak begyűrűzése miatt negyedéves alapon 2,2 százalékkal csökkent.
Ahogy az sem muzsikált túl fényesen az év végén, amely csak decemberben 20 százalékkal esett vissza havi alapon, ez pedig ugyancsak a német problémákra vezethető vissza.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője is hasonlóan látja, szerinte negatív meglepetés, de úgy tűnik, hogy a kilábalás folyamata megakadt a negyedik negyedévben. Emögött az ipar vártnál lényegesebben gyengébb év végi teljesítménye állt, amely nagyban alulmúlta a várakozásaikat.
Az európai piacok stagnálása, úgy tűnik, egyre inkább hatással van a magyar gazdaságra is az ipari exporton keresztül
– mondta Nyeste, aki szerint a gyengébb tavalyi negyedik negyedév kisebb pozitív áthúzódó hatással van az idei évre, emiatt az idei 3,2 százalékos GDP-előrejelzésüket lefelé mutató kockázatok övezik.
Kezd végre magára találni a fogyasztás az csökkenésével
A pozitív meglepetések között említette Molnár Dániel, hogy a kiskereskedelmi forgalom érdemben, 1,0 százalékkal növekedett negyedéves alapon az utolsó negyedévben, és a belföldi turizmus év végi felfutása is kedvezőbbé teszi a képet.
Utóbbi két adat azt jelzi, hogy a tavalyi év végén a reálbérek növekedése nyomán már oldódhatott az óvatossági motívum, amely a szolgáltatások kedvezőbb teljesítményét eredményezhette
– magyarázta, hozzátéve, hogy ez pedig ellensúlyozhatta az ipar és az építőipar visszaesését az év végén.
Recesszióban töltötte az évet a magyar gazdaság
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a 2023-as év egészét tekintve a legtöbb ágazat inkább visszahúzta a gazdasági teljesítményt. Pozitívumként leginkább a mezőgazdaság teljesítményét emelte ki, melyben szerepe volt a bázisidőszaki gyenge termésnek. A fogyasztás visszaesésében az év eleji magas infláció és ennek nyomán a keresetek értékének visszaesése játszott szerepet – a fogyasztás azonban az év végén is csak mérsékelten indult be, tekintettel a háztartások óvatossági motívumára.
A beruházások esetében jelentősebb visszaesés látszik
- az uniós források elmaradása,
- a bizonytalan gazdasági helyzet,
- a magas kamatok és
- az állami, illetve önkormányzati szféra forráshiánya miatt.
A nettó export ugyanakkor pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági teljesítményhez: a kismértékű növekedését az jelentősebb visszaesése kísérhette, melyben a belső kereslet visszaesése játszhatott szerepet.
Mi lesz 2024-ben?
Ami 2024-et illeti, Virovácz Péter az előző év erős utolsó negyedéve miatt meglehetősen erős pozitív áthúzódó hatással számol. Mindez lényegében már a jövő évre várt gazdasági növekedés felét-egyharmadát biztosíthatja. A maradék – éven belüli növekedés – elsősorban a belső kereslet élénküléséből fakadhat.
A bizalmi indikátorok jelentős javulást mutatnak, ami arra utal, hogy a csökkenő infláció és a reálbérek növekedése a háztartási oldalon, míg a csökkenő kamatkörnyezet és az enyhülő költségoldali nyomás a vállalati oldalon segítheti a fogyasztás és beruházás élénkülését
– taglalta az elemző, hozzátéve, hogy ezzel szemben a nettó export komoly gyengülésen mehet keresztül. Míg 2023-ban a nettó export kozmetikázta a recessziót, addig 2024-ben pont ez a terület húzhatja vissza némileg a növekedést. A belső kereslet felfutásával ugyanis együtt jár majd az import élénkülése is. Eközben pedig a legfrissebb adatok szerint az exportra termelő vállalatok egyre több nehézséggel küzdenek, legyen szó a szállítási és ellátási problémákról vagy a kereslet hiányáról.
Molnár Dániel is arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi visszaesést felhasználási oldalról a nettó export erős javulása húzta vissza, ugyanakkor legfontosabb felvevőpiacunk, Németország gyenge teljesítménye az export esetében számottevő kockázatot jelent, miközben az import a belső fogyasztás élénkülése nyomán emelkedhet. További kockázatként az uniós források körüli további vitákat, illetve a geopolitikai feszültségek kiéleződését érdemes még kiemelni.
