Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy utolérték a német gazdaság problémái a magyart, legalábbis erre lehet következtetni az elmúlt hónapok termelési adataiból. Nemcsak az ipar, amely novemberben közel 6 százalékkal esett, hanem a magyar külkereskedelem és azon belül a kivitel is rendkívül gyenge számokat produkált, decemberben éves és havi alapon is bezuhant, csak novemberhez képest 20 százalékkal.
Az húzógazdaságának gyengélkedése eddig is köztudomású volt, ám élt a remény, hogy a magyar gazdaság valamennyire függetleníteni tudja magát. Hogy ez nem így van, annak a tényét maga a nemzetgazdasági miniszter ismerte el, Nagy Márton a hét végén az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy hiába javulnak a hazai bizalmi indexek, ha közben Németország recesszióba csúszik.
A magyar növekedés pedig függ a némettől, a visszaesésük hatással van ránk. A német gazdaság megtorpanása kezd megjelenni a magyar gazdaságban
– tette egyértelművé a tárcavezető. Mindez azért fájó, mert korábban a két ország ipari teljesítménye élesen elvált egymástól, ám a mostani adatok azt mutatják, hogy a kapcsolat továbbra is erőteljes, a kivitel 25 százaléka még mindig Németországba irányul, ebben persze a Kínába irányuló reexport is benne van.
Továbbra is gyatra a külső kereslet
Bár elemzők szerint egy hónap adataiból messzemenő következtetéseket még nem érdemes levonni, mindenesetre az elmúlt időszak trendje nem néz ki túl fényesen.
Hosszú hónapok óta egyre gyengébb teljesítményt nyújt a magyar Ezt abból is látjuk, hogy a rendelésállomány a főbb feldolgozóipari ágazatokban nagyon meredeken csökken, a meglévő rendeléseket teljesítik, új megrendelések azonban egyre kevésbé futnak be. Továbbra is gyenge a külső kereslet az egész európai gazdaságban
– mondta a világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szezonálisan kiigazított adatokat közölt a KSH, a decemberi gyatra adatokban vélhetően visszaköszönt, hogy az ilyenkor szokott éves karbantartást ekkor végezték el a nagy autógyárak, ez pedig okozhat olyan visszaesést az exportban, ami erősebb volt az átlagosnál.
Ami az idei kilátásokat illeti, 2024-ben már jobb gazdasági teljesítményre lehet számítani, ami mindig az importot élénkíti, miközben a külső kereslet továbbra is erőtlen lesz. Emiatt külkereskedelmi egyenleg szempontjából gyenge évre számít az elemző.
Egyértelmű a német hatás, de az új kapacitások hadrendbe állása tompíthatja
Ennél optimistábban látja a jövőt Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint december különleges hónap a feldolgozóiparban Magyarországon, általában gyengébb szokott lenni az előző hónapoknál, aminek az egyik magyarázata a karácsony előtt importfelfutás és gyenge kereslet, illetve a kevesebb ledolgozott munkaóra.
Az elemző szerint lehetett arra számítani, hogy nem lesz fényes a decemberi adat, de egyértelműen meglepetést okozott, amiben biztosan szerepet játszhatott a német gazdaság gyengélkedése.
Ezzel együtt nem gondolja azt, hogy ez trend lenne, és hogy a magyar export rosszul alakulna 2024-ben. Miközben a német gazdasággal kapcsolatban vegyesek az előrejelzések, van nulla alatti és fölötti jóslat is, tehát nagy felpattanás nem lesz, de a magyar exportkapacitások jelentősen bővülnek. Persze lehet arról lehet olvasni, hogy az elektromos autók iránti kereslet egyre jobban visszaesik Európában és Amerikában, ennek ellenére továbbra is úgy tűnik Török Zoltán szerint, hogy
az elektromos átállásnak Magyarország egyik nyertese lehet.
Az elemző szerint ez az átállás legfeljebb lassabb lesz, mint amire előzetesen számítani lehetett. Másfelől – hívta fel rá a figyelmet – elektromos autókat és akkumulátorokat nem csak Magyarországon gyártanak, tehát nem arról van szó, hogy lábon volna lőve a magyar gazdaság. Előretekintve 2024-ben egyre jobban felpöröghetnek az új kapacitások, mint az SK Innovation iváncsai üzeme vagy év végén a debreceni BMW-gyár, ezek pedig mind támaszt adhatnak a kivitelnek és a GDP-növekedésének. Összességében úgy látja, az export növekedni fog idén, ahogy az is.
Az áthúzódó hatás miatt is fontos, hogy jól sikerüljön az év vége
Virovácz szerint nagy kérdés, hogy pontosan hogyan sikerült az év vége, sok múlik rajta, hogy mi lesz 2024-ben.
Ha lesz egy erőteljes negyedéves teljesítmény, annak pozitív áthúzódó hatása lehet, ami segítheti az idei gazdasági növekedést.
Ha viszont éppen ellenkezőleg, negatív meglepetést látunk, az nemcsak azt hozza magával, hogy a 2023-as év az eddig vártnál gyengébb lesz, hanem a statisztikai bázishatás kisebb mértékben löki meg a 2024-es növekedést. Innentől pedig elképzelhető, hogy még jobb éven belüli növekedésre lesz szükség ahhoz, hogy a kitűzött 4 százalékos GDP-bővülés valóban összejöjjön. „Azt gondolom, hogy ez nem reális jelen pillanatban, ugyanis ha gyengébb lesz a negyedik negyedév, akkor még távolabb kerülünk a valóságtól” – mondta az ING Bank vezető elemzője, aki a 3 százalék körüli gazdasági növekedést inkább realitásnak tartja.
